Árgushal

Árgushal
	Árgushal modell a londoni Természettudományi Múzeumban
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Acanthuroidei;
Család:	Árgushalfélék (Scatophagidae);
Nem:	Scatophagus; Cuvier in Cuvier & Valenciennes, 1831
Faj:	S. argus;
Tudományos név
	Scatophagus argus; (Linnaeus, 1766)
Szinonimák
	Cacodoxus argus; Chaetodon argus; Chaetodon atromaculatus; Ephippus argus; Scatophagus argus argus; Scatophagus argus atromaculatus;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Árgushal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Árgushal témájú kategóriát.

Az árgushal (Scatophagus argus) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül az árgushalfélék (Scatophagidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az árgushal elterjedési területe az indo-csendes-óceáni térség. Élőhelye, Japántól Pápua Új-Guineán keresztül, Délkelet-Ausztráliáig terjed. Közkedvelt akváriumi hal is.

E halfajt szépsége és kíváncsisága miatt tartják. Testfelépítésben hasonlít a diszkoszhalak (Symphysodon), de nem olyan érzékeny, mint ők. A kifejlett példányok csak a brakk- és sósvizet tűrik, de az ivadék az édesvízben is megél. A melegebb vízhőmérsékletet kedveli, körülbelül 21-28 Celsius-fokos vízben érzi jól magát. Akváriumban való tartásuk nagyon könnyű. Az ivadék a kisebb akváriumokban is megvan, de növekedése során, ha egyéb halfajok is vannak mellette, nagyobb akváriumot igényel. Szűk helyen, az akváriumi társait bántalmazza.

Megjelenése

Az árgushal kétféle színváltozatban található meg, zöldben és vörösben. Mindkét színű halon fekete foltok, pöttyök vannak.

Életmódja

Ez a halfaj mindenfélét megeszik. Növényi és állati eredetű táplálékot, törmelékeket, fagyasztott haleledelt, de még az akváriumban levő növényeket is. Táplálkozás közben sokat pazarolnak, emiatt a nagyon jó szűrőberendezés kell az akváriumhoz. Minél idősebb a fogságban tartott árgushal, annál tisztábban kell tartani a vízét, mivel a sós vízben a táplálékból lebomlott fehérjék mérgező anyagokat állítanak elő. Az árgushal társas hal, jobb ha fajtársakkal van körülvéve.

Fogyaszthatósága

A természetes élőhelyén, az emberek megeszik ezt a halfajt. Kifogásakor és feldolgozásakor ügyelni kell, mivel testének elülső részén, kis, mérgező tüskék vannak, amelyek megérintése fájdalmat, vagy akár ájulást is okozhatnak. A legjobb gyógymódszer, a mérge ellen, a forró víz.^[1]

Képek a fajról

Jegyzetek

↑ Gisha Sivan, K. Venketesvaran, C.K. Radhakrishnan (2007. szeptember 15.). „Biological and biochemical properties of Scatophagus argus venom”. Toxicon 50 (4), 563–571. o, Kiadó: Elsevier Ltd. DOI:10.1016/j.toxicon.2007.05.002. PMID 17599379.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Scatophagus argus című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Gisha Sivan, K. Venketesvaran, C.K. Radhakrishnan (2007. szeptember 15.). „Biological and biochemical properties of Scatophagus argus venom”. Toxicon 50 (4), 563–571. o, Kiadó: Elsevier Ltd. DOI:10.1016/j.toxicon.2007.05.002. PMID 17599379.

[1]