Çërrava

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Çërravë, illetve Çërrava.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Çërrava
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKorça
KözségPogradec
AlközségÇërrava
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaUTC+01:00
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 40° 51′, k. h. 20° 44′40.850000°N 20.733333°EKoordináták: é. sz. 40° 51′, k. h. 20° 44′40.850000°N 20.733333°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Çërrava falu és alközség Albánia délkeleti részén, Pogradectől légvonalban 8, közúton 11 kilométerre délkeleti irányban. Korça megyén és Pogradec községen(wd) belül Çërrava alközség központja, amelynek további települései Alarup, Blaca (Bllaca), Bletas, Grabovica, Kodras, Leshnica, Lumas, Nizhavec, Pretusha és Qershiza.[1] A 2011-es népszámlálás alapján Çërrava alközség népessége 7009 fő.[2]

Fekvése

[szerkesztés]

Çërrava az Ohridi-tó déli előterében fekszik. Keleten a Thatë-hegység (Mal i Thatë, ’Száraz-hegység’) 1500–2200 méter magas vonulatai uralják a tájat, melynek legmagasabb pontja, a 2287 méteres Pus-fennsík (Pllaja e Pusit, ’Kút-fennsík’) az alközség keleti határánál emelkedik. A tengerszint feletti magasság Alarup és Bletas térségében csökken 1000 méterre, ettől nyugatra a Çërravai-hegyláb (Prag i Çërravës) néven is ismert középhegység határozza meg a vidéket.[3] Çërrava és Qershiza között húzódik a Çërrava-patak délnyugat–északkeleti irányú völgye, amely az Ohridi-tóba vezeti el a patak vizét. A Tiranát Elbasanon keresztül Korçával összekötő SH3-as jelű főút a Leshnicától északra lévő Plloçai-hágónál (Qafa e Plloçës) lép az alközség területére, és vezet tovább déli irányban.

Története és nevezetességei

[szerkesztés]

Az első világháborúban 1917 szeptemberétől a háború végéig a területet elfoglaló francia hadsereg egyik hadoszlopát állomásoztatták Blacánál.[4] A második világháborúban az országot megszálló olaszok egy zászlóalja Çërravában rendezte be helyőrségét, de az olasz–görög front megnyitását követően, 1940. november 30-án a görög hadsereg vette át a helyüket. Görögország 1941. áprilisi német megszállását követően ismét olasz megszállás alatt állt a terület. A környéken tevékenykedő gerillák egy csoportja 1942. január 16-án megtámadta a çërravai helyőrséget, az olasz zászlóaljat megsemmisítették, a katonai célú épületeket pedig porig égették. Az olasz hadsereg bosszúból a földdel tette egyenlővé Çërravát és Leshnicát, több száz polgári lakos esett az öldöklés áldozatául.[5] A 20. század második felében Alarupnál barnakőszénbányát működtettek.[6]

A terület egyetlen műemlékvédelem alatt álló, egyúttal legrégibb építészeti emléke a késő ókori eredetű blacai várrom.[7]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  2. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Korçë 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  3. ↑ Pasha 2006 :81.
  4. ↑ Pearson 2004 :108.
  5. ↑ Pearson 2005 :78., 174.
  6. ↑ Nagel 1989 :20.; Elsie 2010 :85.
  7. ↑ Lista e monumenteve të kulturës – Qarku Korçë 2017. Instituti i Monumenteve të Kulturës (2017) (Hozzáférés: 2018. június 13.) arch

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2018. június 23.  
  • ↑ Pearson 2004: Owen Pearson: Albania and King Zog: Independence, republic and monarchy 1908–1939. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2004. = Albania In the Twentieth Century, 1. ISBN 1845110137  
  • ↑ Pearson 2005: Owen Pearson: Albania in occupation and war: From fascism to communism. London; New York: Centre for Albanian Studies. 2005. = Albania In the Twentieth Century, 2. ISBN 1845110145