Édouard René Lefebvre de Laboulaye | |
Született | 1811. január 18. Párizs |
Elhunyt | 1883. május 24. (72 évesen) Párizs |
Állampolgársága | francia |
Nemzetisége | francia |
Gyermekei |
|
Szülei | Auguste René Lefebvre de Laboulaye |
Foglalkozása | jogtörténeti író, tanár, politikus, publicista |
Tisztsége |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Édouard René Lefebvre de Laboulaye témájú médiaállományokat. | |
Édouard René Lefebvre de Laboulaye (Párizs, 1811. január 18. – Párizs, 1883. május 24.) francia jogtörténeti író, tanár, politikus és publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
A párizsi jogakadémián tanult és rövid ideig öccse, Károly betűöntödéjében dolgozott, aki íróként és feltalálóként vált ismertté. Miután néhány műve (köztük a Recherches sur la condition civile et politique des femmes depuis les Romains jusqu'à nos jours, 1843) pályadíjat nyert, 1845-ben megválasztották az Académie des Inscriptions tagjává, 1849-ben pedig kinevezték az összehasonlító jogtudományok tanárává a Collège de France katedrájára. 1871-ben képviselő lett, 1875-ben pedig élethossziglan szenátor.
Laboulaye a feltétlen szabadságot hirdette; a nevelés, a lelkiismeret, az egyesülés szabadsága mellett síkra szállt a rabszolgaság ellen is. Legkiválóbb alkotása a nagy készültséggel és mély kritikával megírt Histoire politique des États-Unis 1620–1789 (magyarul is: Az Egyesült-Államok története, Huszár Imre és Szász Domokos fordításában 1869-ben). Szatirikus korrajza Paris en Amérique (magyarul: Páris Amerikában, fordította Márkus István, 1869).