Érsekvadkert

Ez a szócikk Érsekvadkertről szól. Hasonló címmel lásd még: Soltvadkert.
Érsekvadkert
Érsekvadkert címere
Érsekvadkert címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállásközség
PolgármesterDr. Őszi Attila (független)[1]
Irányítószám2659
Körzethívószám35
Népesség
Teljes népesség3467 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség62,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,37 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájÉszak-magyarországi-medencék[3]
Földrajzi kistájNógrádi-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′ 48″, k. h. 19° 11′ 56″47.996600°N 19.199000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′ 48″, k. h. 19° 11′ 56″47.996600°N 19.199000°E
Érsekvadkert (Nógrád vármegye)
Érsekvadkert
Érsekvadkert
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Érsekvadkert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érsekvadkert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Érsekvadkert, vagy 1906 előtti nevén Vadkert (szlovákul: Vadkert[4]) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Nógrád vármegye legnagyobb, városi rang nélküli települése. Lakosságszámával a 6. legnépesebb település a vármegyében, ezzel a megye egyik városát (Rétságot) is megelőzi.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nyugat-Nógrád térségében fekszik, a Nógrádi-medencében, a Börzsöny hegység lábánál, Rétság és Balassagyarmat között.

A közvetlenül határos települések: észak felől Ipolyszög, északkelet felől Csesztve, kelet felől Mohora, délkelet felől Debercsény és Szente, dél felől Szátok és Tereske, délnyugat felől Pusztaberki, nyugat felől Horpács, északnyugat felől pedig Patak és Dejtár.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, legfontosabb megközelítési útvonala a 22-es főút, mely a központján is áthalad. Szátokon át Romhánnyal a 2117-es, Patakkal a 2203-as út köti össze. Határszélét északkeleten érinti még a csesztvei 21 127-es számú mellékút is.

Története

[szerkesztés]
Érsekvadkert római katolikus templom

A megkülönböztető szerepű Érsek előtag a helység egykori birtokosára, az esztergomi érsekre utal. Érsekvadkert (azelőtt csak Vadkert) a vármegye legrégibb helységeinek egyike.

Már jóval a tatárjárás előtt fennállt. Nógrád s egyben az ország legrégibb helységeinek egyike. 1227-ben az oklevelek az esztergomi érsek itteni vadaskertjét említik. Plébániájának létezése már 1223-ban kimutatható. 1283-ban az érsek udvarnokainak (udvari cselédjeinek) lakóhelye. Az egész középkorban az esztergomi érsek birtokában találjuk. Vámhely is volt. Akkor három helységből állt a mai Érsekvadkert.

Felső-Vadkert a mai község nyugati végén feküdt. Amikor itt 1860-ban a tagosítás után a földek művelés alá kerültek, szántás közben megtalálták a régi helység templomának alapfalát, sőt egyes házak alapfalaira is rábukkantak.
A Közép-Vadkert a mostani község helyét foglalta el.
Alsó-Vadkert a mai község keleti kijáratánál feküdt és ennek helyén is rábukkantak régi lakóházak nyomaira. Már a 16. század közepén a török hódoltsághoz tartozott.
Római katolikus parókia

1710. januárjában a császári had szállta meg a helységet. 1710.január 22-én vívták meg a kurucok és császáriak a Vadkert-Romhányi csatát, melyet kuruc részről II. Rákóczi Ferenc vezetett. A csata jelentős része a Vadkert határában lévő Sír-pataknál zajlott. Ez a csata eldöntetlen maradt, de a császári veszteségek jelentősebbek voltak.

1722-ben 32 magyar és 9 tót háztartást tartottak nyilván.[forrás?]

1733-ban mezővárosi rangot kap, ezzel együtt évi négy szabad vásár tartását. A török hódoltság megszűntétől 1848-ig az esztergomi érsek földesúri hatósága alá tartozott. A községben két úri lak őrzi a múlt emlékeit, amit a Soókyak építettek.

Az 1848–49-es szabadságharcban is jelentős hadmozdulat színtere volt a mezőváros. 1849. január 6-án Görgey Artúr tábornok a fel-dunai hadsereggel erre húzódott vissza Vácról a bányavárosok felé. Utócsapatokat január 11-én a császáriak Érsekvadkertnél beérték, és kisebb ütközetre is sor került. Ezt követően július 17-én és 18-án itt állomásozott Görgey hada. Maga a tábornok a parókián volt elszállásolva, melyet ma emléktábla is hirdet.

1866-ban sok tucatnyi áldozatot szedő kolerajárvány zajlott a településen. Összehasonlításképp: ebben az évben 237-en haltak meg, míg a környező években kb. 100-100 halálesetet jegyeztek fel.

1906-tól Érsekvadkert a település neve. A lakosok hitelszövetkezetet tartottak fenn és két gőzmalom is működött, amelynek nyomán a mostani malomipar fejlődött ki.

A I. világháborúban a településről olasz frontra is kerültek. A II. világháborúban a besorozott katonák az orosz fronton harcoltak (Don-kanyar). Sokan meghaltak vagy hadifogolytáborokba kerültek. Az elesettek emlékét ma a község központjában (Hősök tere) felállított I. és II. világháborús emlékmű őrzi. A település határában lévő Jánosi pusztán - melyből ma már csak a temető és egy magtár áll - repülőtér volt. Ezt a németek és az oroszok egyaránt használták. A II. világháború után a pusztát felszámolták.

Érsekvadkert Kálvária kápolna

1956-ban Forradalmi Tanács alakult. A kommunista diktatúra alatt többen a recski tábort is megjárták. Kulákoknak kiáltották ki a földműveléshez értő parasztgazdákat.

A település lakóinak döntő többsége római katolikus vallású. Az Esztergemi Érsekség egyik fellegváraként tartották nyilván. Ma a Váci Egyházmegyéhez tartozik.

A római katolikus plébánia 1223-ban már fennállt, a mostani templom azonban csak 1743-ban épült.[forrás?] A községhez több puszta – így Szentlőrinc-puszta, Hajduárok, Káposztás és Mogyoróspuszta – is tartozott. Ebben az időben a vármegye egyik legnagyobb terjedésű és lélekszámú települése. A 19. század végén a település lakossága (jobbágyok, cselédek) az úrbéresi tagosítás során jutott földhöz. Egyre többen foglalkoznak iparosi, kereskedelmi tevékenységgel. A világháborúk nagy pusztítást végeztek a községben. A két világháború között több család elvándorolt innen illetve elhagyta az országot.

Ma a településen élők nagy része az iparban dolgozik, legnagyobb részük az építőiparban. A vármegye egyik legnagyobb mezőgazdasági termelőszövetkezete Érsekvadkerten volt és van.

A malomipar, fafeldolgozás már 19. századtól jelen van a településen. A 20. század közepe óta a szerszámgépgyártás is tradicionálisnak mondható.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nógrádi László (független)[5]
  • 1994–1998: Nógrádi László (MDF-KDNP-FKgP-Fidesz)[6]
  • 1998–2002: Nógrádi László (Fidesz-FKgP-KDNP-MDNP-MKDSZ)[7]
  • 2002–2006: Nógrádi László (független)[8]
  • 2006–2010: Dr. Kovácsné Nagy Mária (független)[9]
  • 2010–2014: Dr. Kovácsné Nagy Mária (Fidesz–KDNP)[10]
  • 2014–2019: Dr. Kovácsné Nagy Mária (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2019–2024: Dr. Őszi Attila Csaba (független)[12]
  • 2024– : Dr. Őszi Attila (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3574
3512
3461
3507
3395
3415
3467
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,3% szlováknak mondta magát (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,3%, református 1,5%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 3,7% (17,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 7,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, ukránnak és örménynek, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,8% volt római katolikus, 1,6% református, 1,1% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 6,5% felekezeten kívüli (29,5% nem válaszolt).[15]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt hunyt el 1848. április 7-én Laky János teológiai doktor, római katolikus plébános és alesperes.
  • Itt hunyt el 1904-ben Farkas Mihály esztergomi tiszteletbeli kanonok, szentszéki ülnök.
  • Itt született 1899-ben Hesz később Hetényi Rezső politikus, kultúraszervező.
  • Itt született 1924-ben Boda János (1924-1998) orvos, geográfus, akiről hegyet neveztek el az Antarktiszon .
  • Itt szolgált plébánosként az 1920-as évek végétől haláláig, és itt is hunyt el 1948-ban Mátéffy Viktor pápai prelátus, országgyűlési képviselő.

Nevezetességei

[szerkesztés]
Helytörténeti emlékház
Drágffy-kúria
  • Római katolikus templom (1734, barokk)
  • Római katolikus plébánia (1743, késő barokk)
  • Drágffy-kúria (1790 körüli, késő barokk)
  • Helytörténeti emlékház (19. századi)
  • Kálváriakápolna (1904)
  • Víztorony (téglaépület)
  • Zsidó temető
  • Természetvédelmi terület (gyurgyalag)

Kultúra

[szerkesztés]
Érsekvadkerti népviselet
  • Falunapi göncfőző verseny,
  • Termény megáldó körmenet (közel 100 helyi népviseletbe öltözött részvételével),
  • Nemzetközi Akusztikus Gitárfesztivál,
  • Karácsonyi koncert a római katolikus templomban

Népviselet

[szerkesztés]

16-féle népviselet alakult ki Nógrádban, s a legszínpompásabb az érsekvadkerti és a rimóci palóc viselet.

Turizmus

[szerkesztés]

Érsekvadkert tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.

Sportélete

[szerkesztés]

Az Érsekvadkerti SE

[szerkesztés]

A helyi sportegyesület 1947-ben alakult meg. 1979-ig Érsekvadkerti MEDOSZ Sportegyesület, 1998-ig Közös Községi Sportegyesület néven szerepelt, azóta Érsekvadkerti Sportegyesületként játszik a Nógrád megyei első-, illetve másodosztályú labdarúgó-bajnokságokban. Az egyesület legjobb eredménye a 2003–2004-es szezonban szerzett megyei elsőosztályú ezüstérem.

Légi fotó galéria

[szerkesztés]
  • Érsekvadkert, légi fotó
    Érsekvadkert, légi fotó
  • Érsekvadkert látképe a levegőből
    Érsekvadkert látképe a levegőből
  • Érsekvadkert katolikus templom, légi felvétel
    Érsekvadkert katolikus templom, légi felvétel
  • Érsekvadkert Agroméra Kft. madártávlatból
    Érsekvadkert Agroméra Kft. madártávlatból

Gasztronómia

[szerkesztés]

Híres étele a nagygönc.

Érsekvadkert Víztorony

Források

[szerkesztés]
  • Szomszéd András: „Szépen szántó vadkertiek” 1994. (Érsek)Vadkert története az úrbéri tagosítás befejezéséig,
  • Lukács András: Amit láttam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből I.),
  • Lukács András: Akikkel találkoztam Érsekvadkerten (Adatok, képek, dokumentumok, emlékek az Érsekvadkerti Egyházközség múltjából és jelenéből II.),
  • Págyor Lászlóné Vitéz Mária: Az Érsekvadkerti Fájdalmas Szűz Mária kálvária-kápolna 100 éves történetéről (1868–) 1904–2004
  • Szederjesi Cecília - Tyekvicska Árpád 2006: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról. Nógrád Megyei Zsidó közösségek adattára. Balassagyarmat-Salgótarján.
  • Lengyel Ágnes 2007: Érsekvadkertiek a „Palóc Búcsú"-n - Ünnepi viseletek napjainkban. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXI.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 221, 918. ISBN 978-963-446-593-5
  5. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  10. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  11. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  12. ↑ Érsekvadkert települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Érsekvadkert Helységnévtár
  15. ↑ Érsekvadkert Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]