Étienne Fourmont | |
Született | 1683. június 23. Herblay (Val-d’Oise, Franciaország) |
Elhunyt | 1745. december 8.(62 évesen) Párizs |
Állampolgársága | francia |
Nemzetisége | francia |
Foglalkozása | orientalista |
Iskolái | Collège des Quatre-Nations |
Kitüntetései | a Royal Society tagja |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Étienne Fourmont (Herblay, 1683. június 23. – Párizs, 1745. december 8.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Fù Ěrméng; magyar népszerű: Fu Er-meng; egyszerűsített kínai: 傅尔蒙; hagyományos kínai 傅爾蒙) francia orientalista, sinológus.
Fourmont a párizsi Collège Mazarinban kezdte tanulmányait, majd a Collège Montaigu-on keleti nyelveket tanult, elsősorban arabot, hébert és kínait. Az egyetem elvégzését követően nem sokkal publikálta első tanulmányát Traduction du commentaire du Rabbin Abraham A ben Esra sur l'Ecclésiaste címen.
1711-ben XVIV. Lajos kinevezte Arcadius Huang a keresztény kínai tudós asszisztensévé, aki a francia királyi könyvtár kínai gyűjteményének katalogizálását végezte, valamint egy kínai szótár összeállításán dolgozott. Huang halála után nem sokkal Fourmont rábukkant Huang kiadatlan kézirataira, amelyeket a saját neve alatt publikált. 1737-ben befejezte a könyvtár katalogizálást is, amelyet a Catalogus Codicum Manuscriptorum Bibliothecae Regiae címen tett közzé. Fourmont legjelentősebb művei az 1737-ben megjelent kínai nyelvtanja (Linguae Sinarum mandarinicae hieroglyphicae grammatical duplex patine et cum characteribus Sinensium), amely ezzel együtt csupán Francisco Varo korábbi kínai nyelvtanjának átvétele, kínai írásjegyekkel kiegészítve.
Jól lehet, a tudománytörténet az egyik legkorábbi „fél-professzionális” sinológusként tartja számon, gyakori plagizálásai, etikátlan viselkedése mégis árnyékot vett életművére.
1715-ben a Collège de France arabista professzorává nevezték ki. 1713-ban az Académie des inscriptions et belles-lettres tagjai közzé választották, 1738-ban pedig a londoni Royal Society-nek is tagja lett. Öccse, Michel Fourmont (1690–1746) ugyancsak orientalista professzor lett, szakterülete a szír nyelv volt.