Óbarok

Óbarok
Óbarok térsége észak felől
Óbarok térsége észak felől
Óbarok címere
Óbarok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásBicskei
Jogállásközség
PolgármesterMészáros Kartal (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2063
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség900 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság209[3] m
Terület19,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 18° 34′ 14″47.491000°N 18.570490°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 28″, k. h. 18° 34′ 14″47.491000°N 18.570490°E
Óbarok (Fejér vármegye)
Óbarok
Óbarok
Pozíció Fejér vármegye térképén
Óbarok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbarok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Óbarok község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Fejér vármegye északi részén, a Váli-víz partján, Bicske és Szárliget között fekszik, a közeli települések közül Bicske és Újbarok 3-3, Felcsút 8,5, Szárliget pedig 12 kilométer távolságra található.

Közigazgatási területén áthalad az 1-es főút, az M1-es autópálya és a 811-es főút is, de központján csak az idősebb közlekedők körében 100-as útként is ismert 8101-es út halad keresztül. Déli határszélét érinti a 8126-os út és ott ágazik ki utóbbiból Újbarok, Szár és Szárliget irányába a 8113-as út is.

A település a Gerecse hegység délnyugati lábánál, gyönyörű természeti környezetben helyezkedik el. Óbarok a tőle 4 kilométerre fekvő Nagyegyházával alkot egy közigazgatási területet. A munkaképes lakosság többsége Bicske, Tatabánya, Budapest területén dolgozik, naponta ingázik.

Története

[szerkesztés]

Óbarok első írásbeli említése 1365-ből való, a XV. században a székesfehérvári kereszteslovagok tulajdona volt. A puszta az 1600-as években a Barkó családé volt, akik maguk gazdálkodtak a területen. Innen származik a község elnevezése is. 1850-től Felcsúttal igazgatták egészen 1970-ig, ekkor Bicskéhez csatolták.

Óbarok és Nagyegyháza lakossága az 1999. évi népszavazáson úgy döntött, hogy leválik Bicske városától, és önálló településsé alakul (a 2000. január 9-én tartott időközi önkormányzati választással[4]). A megalakuló képviselő-testület jelentős lemaradást örökölt, legjelentősebb feladatának tekinti az infrastrukturális hátrányok behozását, a község fejlődésének felgyorsítását. Először elkészítették és elfogadták a település rendezési tervét, amely megszabja a terület fejlesztési irányait. Ennek keretében három területen ipari övezetet jelölt ki a képviselő-testület, számítva arra, hogy az M1-es autópálya közelsége miatt hamarosan megjelennek e területen is a befektetők. Ha a tervezett fejlesztések megvalósulnának, együttesen mintegy 500 főt tudnának foglalkoztatni, amely csökkentené a körzetben lévő munkanélküliséget. A község 45 millió forintos költségvetéséből, a kötelező feladatokon túl, 15 millió forintot tud fejlesztésre fordítani. Ez évben megkezdődik egy többfunkciós építmény (faluház) kivitelezése, amely - a pénzügyi források függvényében - 2002-ben be is fejeződhet. Itt kerül elhelyezésre a polgármesteri hivatal, a művelődési ház, a könyvtár és itt kapnak helyet a községben működő civil szervezetek.

A Borbíró Mihály polgármester lemondása[5] miatt kiírt időközi választást 2017. július 23-án Mészáros Kartal[6] nyerte.[7]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 2000–2002: Tóth László (független)[4][8]
  • 2002–2006: Tóth László (független)[9]
  • 2006–2010: Borbiró Mihály (független)[10]
  • 2010–2014: Borbiró Mihály (független)[11]
  • 2014–2017: Borbiró Mihály (független)[12]
  • 2017–2019: Mészáros Kartal (független)[13]
  • 2019–2024: Mészáros Kartal (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2024– : Mészáros Kartal (Fidesz-KDNP)[1]

2017. július 23-án időközi polgármester-választást kellett tartani a községben,[13] az előző polgármester lemondása okán.[15]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
792
765
754
823
871
867
900
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2% cigánynak, 4,1% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,7%, református 9,1%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,8%, felekezeten kívüli 28,2% (26,6% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 90,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,6% németnek, 0,2% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,1-0,1% szerbnek, ukránnak és cigánynak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,3% volt római katolikus, 8% református, 1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 2,1% egyéb keresztény, 1,4% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (53,3% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Óbarkon régen egy iskola állt, ami villámcsapás miatt leégett, Később a helyén művelődési ház és könyvtár épült, de mára már megszüntették.
  • Van egy kastély a felső buszmegállóban, de már csak lakóház. Itt van az úgynevezett Öreg-szikla is. A szikla mellett van egy kisebb barlang.
  • A településen található egy Turul-szobor.[18]
  • Óbarok közelében, Nagyegyházán áll a Hangistálló rendezvényközpont.
  • Nagyegyházán az eocén program keretében szénbányát nyitottak, mely 1981-1989 között működött.[19]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Óbarok, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ↑ a b A 2000. január 9-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. január 9. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
  5. ↑ Nagy József: Mészáros Lőrinc szerény, tisztességes, korrekt ember
  6. ↑ Nagy József: Eldől, ki lesz Mészáros Lőrinc legközelebbi kollégája
  7. ↑ Óbarok község honlapja. [2018. január 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. ↑ Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  11. ↑ Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. ↑ Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  13. ↑ a b Óbarok települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. július 23. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  14. ↑ Óbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  15. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  16. ↑ Óbarok Helységnévtár
  17. ↑ Óbarok Helységnévtár
  18. ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  19. ↑ Beke Imre: Az eocénprogramról őszintén szólva

További információk

[szerkesztés]