Óbást

Óbást (Stará Bašta)
Óbásti Önkormányzati hivatal
Óbásti Önkormányzati hivatal
Óbást zászlaja
Óbást zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1455
PolgármesterIldikó Lászlóová
Irányítószám980 34
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség308 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság269 m
Terület8,37 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 51″, k. h. 19° 56′ 46″48.180900°N 19.946000°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 51″, k. h. 19° 56′ 46″48.180900°N 19.946000°E
Óbást weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbást témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Óbást (szlovákul: Stará Bašta) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Rimaszombattól 38 km-re délre, Fülektől 20 km-re délkeletre, a Cseres-hegység déli részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek szerint területén a késői bronzkorban a pilinyi kultúra települése állt.

A falu valószínűleg a 12. században keletkezett, 1455-ben Obasth néven említik először. Kezdetben a gömöri, majd az ajnácskői váruradalom része volt. 1554 és 1594 között a török hódoltsági területhez tartozott, ezután Somoskő várának tartozéka lett. Később több nemesi család birtokolta. 1828-ban 45 házában 426 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint „BÁST. Magyar falu Nógrád Vármegyében, lakosai katolikusok, földes Ura Gróf Keglevich Uraság, fekszik Egyházas Bástnak szomszédságában, mellynek filiája Gömör Vármegyének szélén, Fülektöl egy mértföldnyire. Határja jó termékenységű, vagyonnyai középszerűek, második Osztálybéli”.[2]

Fényes Elek szerint „Ó- és Egyházas-Bást, magyar falu, Gömör vgyében, a Medves hegynél, u. p. Rimaszombathoz délre 3 óra, 600 kath., 20 ref. lak., paroch. templommal. Többen birják”.[3]

A trianoni békeszerződésig területe Nógrád vármegye Füleki járásához tartozott. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt.

Termelőszövetkezete 1959-ben alakult.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 449, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 378 lakosából 356 magyar és 21 szlovák.

2011-ben 326 lakosából 288 magyar és 29 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Határában található a Pogányvár-hegy bazaltszikláival, ami természetvédelmi terület. A hegy fennsíkjának peremén 44 barlang található. A Labirintus-barlang régészeti lelőhely.
  • Palóc menyecskék nevű női kórusa.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.