Óriás-fenyődarázs | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Urocerus gigas (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Óriás-fenyődarázs témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás-fenyődarázs témájú médiaállományokat és Óriás-fenyődarázs témájú kategóriát. |
Az óriás-fenyődarázs (Urocerus gigas) a rovarok (Insecta) osztályába, a hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe és a fadarazsak (Siricidae) családjába tartozó faj.
Palearktikus faj, Magyarországon elsősorban a hegyvidékeken találkozhatunk vele. Az óriás-fenyődarázs Európa nagy részén megtalálható.
Testhossza 12-40 milliméter. A hímek mindig kisebbek, azonkívül nehezebben megfigyelhetők, mivel a nőstényekkel ellentétben a lombkorona középső és felső részében repülnek.
Késő tavasztól októberig repül. Jelenlétükre a fatörzsön gyakran gyantafolyás utal. A rovar a tűlevelű erdők lakója.
Az imágók tűlevelűek nedvével táplálkoznak.[1]
A lárvák aknaszerű járatokat rágnak a fatestben, miközben a falisztet erősen összepréselik, ezért kártevőnek minősülnek.[1]
Fontos parazitoidja az óriás-fenyődarázsfürkész.[1]
Lárvája fenyőkben, vagy ritkán lombfákban fejlődik ki, 3 év alatt. A tojásrakó nőstény egy Amylostereum areolatum nevű gombát injektál a fába, mely a fát korhasztja, ezzel optimális táplálékforrást biztosít a lárváknak. Egyetlen nőstény egy nyár folyamán akár 1000 petét is lerak.