Újbarok

Újbarok
A római katolikus templom második világháborús szovjet katonasírokkal
A római katolikus templom második világháborús szovjet katonasírokkal
Újbarok címere
Újbarok címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeFejér
JárásBicskei
Jogállásközség
PolgármesterSchnobl Ferenc (független)[1]
Irányítószám2066
Körzethívószám22
Népesség
Teljes népesség458 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség271,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület1,49 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[3][4]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[3][4]
Földrajzi kistájLovasberényi-hát[3][4]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 18° 33′ 29″47.479489°N 18.558011°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 18° 33′ 29″47.479489°N 18.558011°E
Újbarok (Fejér vármegye)
Újbarok
Újbarok
Pozíció Fejér vármegye térképén
Újbarok weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Újbarok témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Újbarok (németül: Neudörfl (im Schildgebirge))[5] község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. 149 hektáros kiterjedésével a megye és a Közép-Dunántúl régió legkisebb, Magyarország harmadik legkisebb területű települése.[6]

Fekvése

[szerkesztés]

Bicskétől mintegy 5 kilométerre nyugatra fekszik. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Óbarok, délkelet felől Felcsút, délnyugat felől Bodmér, északnyugat felől pedig Szár.

Központján a 8126-os útból Felcsút és Óbarok határán kiágazó, Szárligeten át az egykori nagyegyházi bányaüzemig vezető 8113-as út halad keresztül; északi külterületeit átszeli az 1-es főút is.

Története

[szerkesztés]

Nevét az oklevelekben 1339-ben említették először Sorol falu határjárásakor.

A környező községek már a rómaiak idejében is lakott helyek voltak, Bárokról azonban csak a 15. századból van írásos okmányunk, a későbbi adatokban is mint puszta fordul elő, így valószínűleg lakatlan terület volt. Régi birtokosairól adat nincs.

Az első ismert okmány – mely egy birtokkiegyezésről szól, és amelyben neve, mint Sorul falu határa szerepel – 1339-ből való. Ebben az időben a keresztesek birtoka volt, mert István nádor Szentlőrinczi Imrének és fiainak, a fejérvári polgároknak, csóri lakosoknak, Konth Miklósnak, valamint a mohai lakosoknak Iszka és Bárok nevű birtokokat, – mint a keresztesek tulajdonát – elfoglalni megtiltja.

A következő adatunk már 1695-böl való, amikor is Erdy András és Barkó Kata fia – a Bárok-pusztából – őt illető részt Sajnovics Mátyás és neje birtokában hagyja. Hogy miért, az kitűnik a következőkből: Barkó István, Márton akkori főispán fia nőül vette Gazdagh Katát, s hozományul Bárok-puszta 1/3-át kapta. Mindketten elhalván, Gazdagh Kata az ő részét a tatai pápista egyházra hagyományozta, s ezt váltotta magához Sajnovics Mátyás.

1826-ban Dersikai Ernő Béni és neje Ó-Barokon birtokot cserélt nagynénjével: özv. Roboz Mihálynéval, majd 1841-ben Schachtner Antalné Fejér vármegyében fekvő ó-baroki stb. pusztákat, ill. részjogát – mely Tolnay János, utóbb Nemes Baltus Samu özvegyéről örökségkép szállt rá – Tolnay János és Kászonujfalvi Nagy Antalnak eladta.

Ugyanez évben a Barkó család – mint a puszta régi birtokosa – az akkori birtokosok ellen pert indított s ennek levezetésére Hetyei Sándorral szerződést kötött. E per anyagához mellékelték családfájukat, kimutatva az örökség jogosságát. Mivel a rokonok közül a birtokot többen már kölcsönnel terhelték meg, a család egy része 1842-ben a per vitelével Csörgei Zsigmondot bízta meg. Hogy mi lett a pereskedés vége, nem tudjuk. 20 kát. holdnál nagyobb birtokos gazda a községben jelenleg nincs.

A második világháborúba bevonult katonák száma: 70, hősi halottaké: 13, hadiözvegyeké: 3, hadi árváké: 8. A földreform folytán a község igénylői között 155 kh. földet osztottak ki.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Juhász Ferenc (független)[7]
  • 1994–1998: Juhász Ferenc (független)[8]
  • 1998–2002: Juhász Ferenc (független)[9]
  • 2002–2006: Dr. Pajor Péter (független)[10]
  • 2006–2010: Dr. Pajor Péter (független)[11]
  • 2010–2014: Schnobl Ferenc (független)[12]
  • 2014–2019: Schnobl Ferenc (független)[13]
  • 2019–2024: Schnobl Ferenc (független)[14]
  • 2024– : Schnobl Ferenc (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
417
399
395
482
470
460
458
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 25,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 5,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,7%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 13,6% (38,8% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 17,2% németnek, 0,4% cigánynak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 8,5% református, 1,3% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Óceán-átrepülés emlékműve - 1931. július 16-án, 5770 kilométer megtétele után itt, a falu közelében hajtott végre kényszerleszállást Endresz György és Magyar Sándor, az a két magyar, akik elsőként repülték át Atlanti-óceánt, repülésük időtartamával világrekordot felállítva. [A landolás helyszíne a 2020-as években elérhető térképi adatok szerint Szár közigazgatási területére esett, míg az azt megörökítő emlékművet Felcsút nyugati külterületén emelték.]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  4. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  5. ↑ Újbarok (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  6. ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
  7. ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  9. ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  10. ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  11. ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
  12. ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  13. ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  14. ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  15. ↑ Újbarok Helységnévtár
  16. ↑ Újbarok Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]