Újszilvás | |||
Református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Ceglédi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dr. Petrányi Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 2768 | ||
Körzethívószám | 53 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2660 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 66,21 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 38,98 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 42″, k. h. 19° 55′ 26″47.278200°N 19.923920°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 42″, k. h. 19° 55′ 26″47.278200°N 19.923920°E | |||
Újszilvás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Újszilvás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Újszilvás község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Újszilvás Magyarország közepén, a Duna–Tisza közén, a Gerje–Perje-síkon, a Tápió-vidék, a Hatvani-sík és a Jászság közvetlen szomszédságában, Pest vármegye déli részén található. Néprajzilag a Tápiómentéhez tartozik. Az erdőkkel körülvett község, Cegléd, Tápiószele és Abony város felől autóval és Volánbusz-járatokkal egyaránt könnyen megközelíthető, mindössze egyetlen órányira Budapesttől, az ország szívében.
A község 1950-ben alakult, az akkor Tápiószeléhez és Tápiógyörgyéhez tartozó Jeges, Újföld, Szőlősparcella részekből. Az Újszilvás elnevezést az akkoriban igen bőségesen termő szilvafákról kapta.
Mezőgazdasági szempontból igen előnyös a község fekvése, hisz a szőlő- és gyümölcsültetvények mellett a termőföld is igen gazdag értékeket rejt magában, például itt termesztik az országban szinte egyedülálló módon a sörgyártás alapanyagaként szolgáló komlót.
Az utóbbi évtizedben évente rendezik meg az egyre ismertebbé váló Újszilvási Ágyaspálinka Fesztivált, amelynek időpontja a tavaszi évszak közepére esik általában.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2674 | 2576 | 2561 | 2561 | 2623 | 2612 | 2660 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% románnak mondta magát (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,2%, református 13,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 17,8% (20,1% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,2% görögnek, 0,2% románnak, 0,1% szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,5% volt római katolikus, 10,6% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 17,5% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[12]