Čokori
| Čokori | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Banja Luka |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 51 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 199 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 36,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,39 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 46′ 58″, k. h. 17° 06′ 07″44.782800°N 17.101900°EKoordináták: é. sz. 44° 46′ 58″, k. h. 17° 06′ 07″44.782800°N 17.101900°E | |
Čokori (szerbül: Чокори), falu Banja Luka községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Luka központjától légvonalban 7, közúton 10 km-re nyugatra, a Piskovica-hegység keleti részén, a Surtolija-patak völgyében és a környező dombokon, 280-400 méteres magasságban fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 181 | 198 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 1 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 182 | 199 |
Története
[szerkesztés]A határában magasodó Gradina nevű magaslat régészeti leleteinek tanúsága szerint területe már a bronzkortól fogva lakott volt.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Banja Luka-i járáshoz tartozó településnek 25 háztartása és 147 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Banja Luka-i járáshoz tartozó településen 25 háztartást és 250 ortodox lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek összesen (Čokori és Prnjavor Mali együtt) 55 háztartása és 422 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Banja Luka község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina - őskori vár maradványai. A lelőhely a Surtolija-patak bal partja feletti sziklás magaslat 80x20 méteres platóján található. korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20010
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Banja Luka (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. december 12.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. december 27.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 34. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 154. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 103. o.
További információk
[szerkesztés]
