Őr

Őr
Őr címere
Őr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásMátészalkai
Jogállásközség
PolgármesterHódi Miklós (független)[1]
Irányítószám4336
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség1433 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 12′47.983333°N 22.200000°EKoordináták: é. sz. 47° 59′, k. h. 22° 12′47.983333°N 22.200000°E
Őr (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Őr
Őr
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Őr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Őr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Az „Őr” lehetséges további jelentéseiről lásd: Őr (egyértelműsítő lap).

Őr község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nyírség északkeleti részén fekszik; a két legközelebbi város a 4 kilométerre fekvő Vaja és a 10 kilométerre lévő Mátészalka. A közvetlen szomszédos települések: északkelet felől Papos, kelet felől Jármi, dél felől Hodász, délnyugat felől Kántorjánosi, északnyugat felől pedig Vaja.

Megközelítése

[szerkesztés]

Két legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 49-es főút és az M3-as autópálya. Előbbi, amely a központján is keresztülhalad, elsősorban a környező városokkal való összekapcsolásában játszik szerepet, utóbbi pedig, a délkeleti határszéle közelében kiépült sztrádacsomópontnak köszönhetően az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhetővé tette a községet. A déli-délnyugati szomszédságában fekvő településekkel a 4917-es út kapcsolja össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal Vaja-Rohod vasútállomása kínálja, Vaja központjának északi részén, mintegy 5 kilométerre északra.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Őr település egykori lakosai gyepűőrök (határőrök) voltak. A település neve lakosainak határőri foglalkozását őrzi nevében, mivel az egykori lakosság kötelessége volt a gyepűk őrzése.(Ilyen gyepűőrző település volt még például Szilágy megyében Szamosőrmező, Vas vármegyében Felsőőr és Alsóőr, Zemplén vármegyében Őrmező is.

Más feltételezés szerint a települést az Őry család alapította, és a nevét a családról kapta.

Története

[szerkesztés]

A község első írásos említése 1221-ből ismert (Euru névalakban), de valószínűleg már a 10. században lakott volt. A honfoglalás után szervezett határvédelmi rendszer része lehetett.

A falu első ismert földbirtokosa a Dersi család volt, majd kisnemesek birtokolták. A 14. században Őrtelek (Ewrteluky) néven fordult elő. 1416-ban Luxemburgi Zsigmond király Ónodi Czudar Benedeknek adományozta. A 16. században az Őry és a Komoróczy család birtokolta. A falu részben Szabolcs, részben Szatmár vármegyéhez tartozott. A 18. században több kisnemes család birtoka volt (Vay, Komoróczy, Kölcsey, Patay).

Az 1940-es évektől önálló nagyközség volt. 1970-től nagyközségi közös tanács társközsége, tanácsának székhelye Vaja, a társközségek pedig Rohod, és Nyírparasznya volt. Az 1950-es megyerendezés előtt Szabolcs vármegyéhez tartozott.

Őr jelenleg önálló település, Mátészalka vonzáskörzetéhez tartozik.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Hódi Miklós (független)[3]
  • 1994–1998: Hódi Miklós (független)[4]
  • 1998–2002: Hódi Miklós (független)[5]
  • 2002–2006: Hódi Miklós (független)[6]
  • 2006–2010: Hódi Miklós (független)[7]
  • 2010–2014: Hódi Miklós (független)[8]
  • 2014–2019: Hódi Miklós (független)[9]
  • 2019–2024: Hódi Miklós (független)[10]
  • 2024– : Hódi Miklós (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1451
1441
1422
1477
1376
1394
1433
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,6%, református 75,4%, görögkatolikus 5,7%, felekezeten kívüli 1,3% (8,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 94,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,5% románnak, 0,4% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, németnek, görögnek, bolgárnak és szlováknak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,5% volt római katolikus, 61,4% református, 6,9% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 3,1% felekezeten kívüli (20,1% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Református templom: eredetileg román stílusú, átépítés után késő barokk, fakazettás mennyezet és torony 1802-ből.
  • Ág, Bő és Sé mellett Őr Magyarország mindössze négy olyan településének egyike, amelyek neve csupán két betűből áll.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  5. ↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. ↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. ↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. ↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  10. ↑ Őr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Őr Helységnévtár
  13. ↑ Őr Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]