Őszibarack-tarkamoly

Őszibarack-tarkamoly
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Öregcsalád:	Yponomeutoidea;
Család:	Íveltszárnyú tarkamolyfélék ; (Ypsolophidae);
Nem:	Ypsolopha;
Faj:	Y. persicella;
Tudományos név
	Ypsolopha persicella; Fabricius, 1787
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Őszibarack-tarkamoly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Őszibarack-tarkamoly témájú médiaállományokat és Őszibarack-tarkamoly témájú kategóriát.

A őszibarack-tarkamoly (Ypsolopha persicella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó íveltszárnyú tarkamolyfélék (Ypsolophidae) családjának egyik, hazánkban általánosan elterjedt faja.

Elterjedése, élőhelye

Európai faj, egész hazánkban előfordul. Elterjedési területét nem ismerjük egyértelműen, mert régebben számos szerző összetévesztette a hozzá közel álló fajokkal.

Megjelenése

Kénsárga szárnyán szürkés harántsávok húzódnak. A szárny fesztávolsága 19–21 mm.

Életmódja

Magyarországon évente egy nemzedéke kel ki. Több szerző szerint két nemzedékes, de csak a tavaszi nemzedék feltűnő. Az imágók telelnek át.

A hernyók a molylepkéktől szokatlan módon, araszolva közlekednek. A levélrejtekben élnek és táplálkoznak. Ha megzavarják őket, hátrafelé menekülnek, és esetenként egy selyemszálon a földre ereszkednek. A kifejlett hernyó a tápnövényen pergamenszerű, hosszúkás, világossárga gubóban bábozódik.

A lepkék a nyár első kelnek ki. Hosszú ideig élnek, egy részük át is telel. Némely telelő nőstények az enyhébb téli napokon még petézik is, főleg őszibarackra. A petéket többnyire egyesével és a rügyalapra helyezi. A kikelő kis hernyók kora tavasszal a fakadó rügyeket eszik, majd összeszövik egy-egy levéllemez két szélét, és belülről rágnak nagyobb lyukakat. Általában a tápnövény csúcsát károsítják. Sokféle növényen megjelenhetnek, de fő gazdanövényeik:

Külső hivatkozások

Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap