Šoderica
| Šoderica | |
 | |
| A Šoderica-tó | |
| Ország(ok) |  Horvátország |
| Hosszúság | 2,6 km |
| Szélesség | 0,70 km |
| Felszíni terület | 1,5 km² |
| Átlagos mélység | 8 m |
| Legnagyobb mélység | 20 m |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Elhelyezkedése | |
 Šoderica
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 46° 14′ 16″, k. h. 16° 54′ 57″46.237778°N 16.915833°EKoordináták: é. sz. 46° 14′ 16″, k. h. 16° 54′ 57″46.237778°N 16.915833°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Šoderica témájú médiaállományokat. | |
A Šoderica egy mesterséges tó Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében, a Dráva jobb partja mentén.
Leírása
[szerkesztés]A tó Kaproncától 16 km-re északkeletre, a Dörnyéhez tartozó Botovo közelében fekszik. Területe 1,5 km², átlagos mélysége 8 m. A tavat 1869-ben a folyami erózió és a holocén korban végbement felhalmozódás által létrehozott kavics és homok kitermelésével hozták létre (a koncessziót Inkey Ferdinánd báró birtokolta). A kavicsot ma is folyamatosan termelik ki, és a tó egyre bővül. A kavicsfeltárás nem befolyásolja a talajvíz szintjét és a tó vízszintjét sem. A Šodericát a föld alatt a Dráva folyó táplálja, és ebben a jelentős kavicságyban a talajvíz áramlása párhuzamos a Dráva folyóval. Šoderica vízszintje megfelel a Dráva vízszintjének, bár azt bizonyos késéssel éri el.
A tó kialakulásával párhuzamosan az 1920-as és különösen az 1960-as évektől kezdett erősödni a turistaforgalom, amely manapság stagnál. A legjelentősebb fürdőhely a tó legrégebbi északi részén található, a tó északi partjának körülbelül 1500 méterén található egy többé-kevésbé rendezett strand. A parti öv közepes mélységű, kavicsos. A tó mellett található egy körülbelül 400 épületből álló, 90 hekráros üdülőtelep, számos vendéglátóhely és üzlet, szükséges utak, zöld növényzet és egy 1,1 hektáros örökzöld liget. A tó egyéb parti területein mezőgazdasági területek, szántók és rétek vannak.
A Šodericát keletről és északkeletről aszfaltos út és egy ipari vágány határolja. Déli és délnyugati oldalán határa a Kapronca-Budapest vasút közelében található. A tó dörnyei részén elsősorban a kavicsot hasznosítják, míg a turisztikai tevékenységek a Légrád községhez tartozó részen zajlanak. Tengerszint feletti magassága 127,8 és 129,6 méter között mozog. A víz, mely a kavics kitermelésével töltötte be a tó mélyedését a Dráva folyami rendszerétől függő szűrési folyamatoknak köszönhetően kivételes tisztaságú, kevés szuszpendált részecskével és nagy átlátszósággal. Sajnos minőségét a káros anyagok beszivárgása és nagyobb mennyiségű természetes szennyeződés rontja. A minőség romlását a hulladéklerakó közelsége, valamint a turisztikai üdülőhelyről származó szennyvíz nem megfelelő elvezetése miatt kissé megnövelt mennyiségű vastartalom okozza.
A tó legrégebbi vagy északi részének átlagos mélysége körülbelül 8 méter, bár a tó középső részének nagy része sekély, vízmélysége 0,5 és 1 vagy 2 méter között mozog. Sekély terület az északkeleti szélső részen is található, ahol a vegetáció miatt nincs szabad víz. Az északi részen több kisebb-nagyobb sziget alakult ki, amelyeket autochton cserjék és erdei növényzet borít. A déli részen a víz mélysége sokkal nagyobb, és néhol 20 méterig terjed. Itt a kavics bányászása kotrással történik. Ebben a részben kavicshalmok, adminisztratív és ipari épületek, és iparvasutak találhatók. A tó halállománya főként pontyból, amurból és busából áll. Ma a Šoderica az egyik leglátogatottabb drávamenti strand és piknikező hely.
Források
[szerkesztés]- Hrvatska enciklopedija – Šoderica (horvátul)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Šoderica című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
