Név | megfelel? |
---|---|
Kétfordulós rendszer | Igen |
Egyetlen átruházható szavazat | Igen |
Azonnali többfordulós szavazás | Igen |
Feltételes szavazás | Igen |
Minimax Condorcet | Igen/nem |
Anti-többségi szavazás | Nem |
Jóváhagyó szavazás | Nem |
Borda-féle számlálás | Nem |
Dodgson-módszer | Nem |
Copeland-módszer | Nem |
Kemeny–Young-módszer | Nem |
Rangsorolt párok módszere | Nem |
Schulze-módszer | Nem |
Pontozásos szavazás | Nem |
Usual judgement módszer | Nem |
A „később nem árt” kritérium (angolul: later-no-harm) egy Douglas Woodall által megfogalmazott szavazási rendszerek minősítésére szolgáló feltétel. A kritérium akkor teljesül, ha bármely választáson egy kevésbé preferált jelöltet további rangsorolása vagy pozitív értékelése egy választópolgár által nem okozhat hátrányt egy jobban preferált jelöltnek. Azok a szavazási rendszerek, amelyek nem teljesítik a „később nem árt” kritériumot, ki vannak téve bizonyos taktikai szavazási stratégiáknak, az úgynevezett eltemetésnek, amely megtagadhatja a győzelmet az olyan jelölttől, amely Condorcet-győztes lenne.
A „később nem árt” kritérium teljesülésének ellenőrzéséhez meg kell állapítani annak valószínűségét, hogy a választó által előnyben részesített jelöltet megválasztják a szavazáshoz való későbbi preferencia hozzáadása előtt és után, a valószínűség esetleges csökkenésének meghatározásához. A „később nem árt” kritérium feltételezi, hogy a későbbi preferenciák egymás után kerülnek a szavazólapra, így a már felsorolt jelölteket részesítik előnyben a később hozzáadott jelöltekkel szemben.
Ez a szócikk részben vagy egészben a Later-no-harm criterion című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.