Szózat

Tugu yang mengenang Mihály Vörösmarty di Budapest. Di sini terukir baris pembuka lagu Szózat

Szózat ("Panggilan") dianggal sebagai lagu kebangsaan kedua di Hungaria. Biasanya hanya dua stanza pertamanya yang dinyanyikan selama perayaan-perayaan nasional. Lagu kebangsaan resmi Hungaria, Himnusz, biasanya dinyanyikan di awal perayaan, dan kemudian Szózat dinyanyikan pada penghujung acara.

Lirik lagu ini ditulis pada tahun 1836 oleh Mihály Vörösmarty dan musiknya digubah pada tahun 1840 oleh Béni Egressy. Lagu ini dimainkan untuk pertama kalinya pada tanggal 10 Mei 1843 di Teater Nasional.

Isi lagu ini pada dasarnya adalah pidato atau orasi kepada bangsa Hungaria. Himnusz berisi doa-doa, sementara Szózat berupaya membangkitkan patriotisme.

Szózat
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
"Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!"
Az nem lehet hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.

Ditulis oleh Mihály Vörösmarty

Terjemahan Inggris
To your homeland without fail
Be faithful, O Hungarian!
It is your cradle and will your grave be
Which nurses, and will bury you.
In the great world outside of here
There is no place for you
May fortune's hand bless or beat you
Here you must live and die!
This ground on which so many times
Your fathers' blood flowed
This, to which, every holy name
One thousand years has coupled
Here fought for home the hero
Arpad's hosts
Here broke apart the prisoner's yoke
Hunyadi's arms
Freedom! Here is carried
Your bloody standard
And our best were felled
During the long war
And through so much ill fortune
After many feuds,
Though depleted, but not broken
The nation lives on this homeland.
And home of the nations, great earth!
Shouts bravely to you:
"A thousand years of suffering
demands life or death!"
It cannot be, that so many hearts
Uselessly spilled their blood
And in vain, so many faithful hearts
Were broken for the homeland.
It cannot be that mind, might
And so holy a will
Would uselessly wither
Under the weight of a curse;
It still needs to come, it still will come
A better age, for which
Fervent prayer yearns
On hundreds of thousands' lips.
Or it will come, if it must come
The glorious death
Where above the funeral
A nation wallows in blood
And the grave, where the nation is lowering,
Nations surround
And in the millions of peoples'
Eyes, a tear of mourning wells.
Be faithful, without fail
To your homeland, O Hungarian:
This is your succor, and if you fall
With its grave it covers you
In the great world outside of here
There is no place for you
May fortune's hand bless or beat you
Here you must live and die!

Terjemahan oleh Laszlo Korossy[1]

Referensi

[sunting | sunting sumber]
  1. ^ "Salinan arsip". Diarsipkan dari versi asli tanggal 2018-03-16. Diakses tanggal 2018-06-10.