Érpatak

Érpatak
Érpatak címere Érpatak zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Nagykállói
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Imre Attiláné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4245
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	1618 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	53,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 46′47.8, 21.76666666666747.800000°N 21.766667°EKoordináták: é. sz. 47° 48′, k. h. 21° 46′47.8, 21.76666666666747.800000°N 21.766667°E
Érpatak Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Érpatak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Érpatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Érpatak (1908-ig Hugyaj^[3]) község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nagykállói járásban.

Fekvése

A vármegye déli részén helyezkedik el, a környező települések közül Újfehértótól 7, Geszterédtől 6, a Nagykállóhoz tartozó Ludastótól pedig 3,6 kilométerre.

Különálló településrésze a mintegy 69 lakosú Zsindelyes, mely a község központjától 5 kilométerre északnyugatra található, nem messze Újfehértó vasútállomástól.

Megközelítése

Közigazgatási határai között áthalad az Újfehértót Nagykállóval összekötő 4912-es út, belterülete közúton csak az abból kiágazó 49 121-es számú mellékúton közelíthető meg. Geszteréddel és Nagykállóval számozatlan, alsóbbrendű utak kötik össze. Határai közt északon elhalad még a 4925-ös út, illetve északnyugati határszéle mellett a 4-es főút is, de lakott területeit mindkettő elkerüli.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Budapest–Záhony-vasútvonal érinti – a nyugati határszéle mellett húzódik –, de megállási pontja itt nincs a vasútnak. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Újfehértó vasútállomás kínálja, a falu központjától bő 5 kilométerre nyugatra.

Története

A Nyírség szélére települt község az írott forrásokban a 12. század végén tűnt fel első ízben. A falut 1280-ban a Gutkeled nemzetség-beli István fia, Pál birtokaként jelölik. Az 1332-1335 között a Szent György tiszteletére szentelt egyházának András nevű papjáról maradt fenn írásos említés.

A 17. század végén Butkai Anna kezével egyesült Dessewfy Ferenc kezdte benépesíteni a pusztát zempléni birtokáról áttelepített görögkatolikus, kárpátorosz és szlovén jobbágyokkal.

Érpatak eredeti neve Hugyaj volt, mai nevét 1908-ban kapta.

Hugyaj, kisközség, körjegyzőségi székhely, 238 házzal és 1523 görög katholikus lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Ujfehértó. E község a Zichy-okmánytárban 1329-ben "Hugey", a pápai tizedlajstromban 1332-37 közt "Huge" és "Hevkee" formában fordul elő. A Kállay család levéltárának egyik 1457-ből származó okirata már az akkori írásmód szerint a mai nevén említi. 1411-ben a Buttkay, Ráskay és Márky, 1446-ban a Szokoly, 1457-ben a Kállay és 1466-ban a Málczay család volt a birtokosa, de már a XVIII. század végétől a Dessewffyeket találjuk itt, egész a mai napig. A faluban gör. katholikus és ág. evangélikus templom van. Hugyajhoz tartozik Nagy-Vadas, Zsindelyes és Fövenyes puszta és Ereszkedő telep.

– Magyarország vármegyéi és városai - A teljes "Borovszky", Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2004.^[4]

Elnevezései

A község eredeti neve Hugyaj volt, ami a magyar helynevek nagy részéhez hasonlóan egyszerűen személynévből vált a falu nevévé. Bár az újkorban a nyelvérzék a vizelet jelentésű húgy szót vélte felfedezni a névben, valószínűbb, hogy az eredeti személynévben az azonos hangalakú, de csillag jelentésű szó rejlik,^[5] ami azonban éppen az egybeesés miatt már a 16. században szinte teljesen kiveszett a magyar nyelvből.^[6]

A Hugyaj nevet a belügyminiszter 1908-ban változtatta a mai Érpatakra. A 20. század elején az egész országban egységes elvek alapján rendezték a helyneveket. Mivel a falu lakói idegenkedtek a gúnyolódásra okot adó történeti elnevezéstől, ezért a képviselő-testület 1906-ban a Cserepes nevet javasolta. Ezzel azonban az Földrajzinév-bizottság nem értett egyet, így 1907-ben a képviselő-testület másik, az itt eredő Ér patakra utaló nevet hozott javaslatba. Ezzel már a törzskönyvbizottság is egyetértett, így 1908-tól, amikor Szabolcs vármegye új községneveit belügyminiszteri rendelettel kihirdették, Érpatak lett a végleges elnevezés.^[3]

A Hugy (csillag) mai helyesírásunkban nem azonos alakú a vizeletet jelentő hasonló alakú szóval, mert azt hosszú ú-val irjuk. A csillag jelentésű hugy szavunk nemhogy a XVI. században nem halt ki, hanem Székelyföldön a mai napig lehet hallani, például „Kaszáshuggya”, Kaszáscsillag jelentéssel.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Kóczon Pál	KDNP[7]
1994–1998		független[8]
1998–2002		független[9]
2002–2005		független[10]	Hivatalában elhunyt.
2005–2006	Orosz Mihály Zoltán	független[11]
2006–2010		független[12]
2010–2014		független[13]
2014–2017		független[14]	a képviselő-testület feloszlatta magát
2017–2019	Nagy Imre Attiláné	független[15]	Időközi választás 2018. március 25.[15]
2019–2024		független[16]
2024–		Fidesz-KDNP[1]

A településen 2005. augusztus 14-én időközi polgármester-választást kellett tartani,^[11] az előző polgármester halála miatt.^[17]

2016. december 11-ére időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki a községben, a képviselő-testület szeptemberi önfeloszlatása miatt.^[18] Egyik választást sem lehetett azonban aznap megtartani, elegendő számú jelölt hiányában.^[19] A Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság november végén (eljárási hiba miatt) meg is semmisítette a képviselő-testület önfeloszlató határozatát, ami után a helyi választási bizottság visszavonta a választás kiírásáról szóló határozatot.^[20] E lépést a Munkáspárt ugyan megtámadta a területi választási bizottságnál, de az helybenhagyta a döntést.^[21]

2018. március 25-én ugyancsak időközi polgármester- és képviselő-választást kellett tartani Érpatakon,^[15] ugyanis a képviselő-testület 2017. december 19-én feloszlatta magát. Ennek indoka az volt, hogy a képviselő-testület több tagja szerint Orosz Mihály Zoltán polgármester és a faluvezetés nem tudott tételesen elszámolni a kiadásokkal. Érpataknak 2007-től nem volt törvény szerint elfogadott költségvetése. A polgármester-választást Orosz Mihály Zoltán egyetlen kihívója, Nagy Imre Attiláné nyerte, fölényesen (72,18% : 27,82% arányban).^[15][22]

Önkormányzat, közigazgatás

Intézmények

• Orvosi rendelő
• Napközi otthonos óvoda
• Művelődési ház
• 7000 kötettel rendelkező könyvtár és olvasószoba

A szociálpolitika érpataki modellje

Az úgynevezett érpataki modell lényege, hogy az önkormányzat minden támogatást megad azoknak, akik együttműködnek és betartják a szabályokat; akik azonban nem, azokat minden lehetséges módon megpróbálják rákényszeríteni erre.^[23][24] Az érpataki modell miatt az önkormányzat első fokon diszkriminációs pert vesztett 2014-ben.

Infrastruktúra

Az 1821 lelket számláló község 600 lakóházból áll, 95%-a vezetékes vízzel, 75%-a vezetékes gázzal ellátott. Az utak 60%-a aszfalttal és 20%-a útalappal ellátott. Telefonhálózat az egész településen ki van építve. Vezetékes szennyvízhálózattal nem rendelkezik a település.

Demográfiai helyzet

Népességszám alakulása, népesedés, népszaporodás:

Érpatak lakosságának száma 1960-óta több, mint 1000 fővel csökkent.

Lakónépesség (fő)

• 1960 – 3167
• 1970 – 2518
• 1980 – 2253
• 2000 – 1872
• 2004 – 1821

Területi megoszlásban (2004):

• Belterület: 1749 fő
• Külterület: 72 fő
• Összesen: 1821 fő

A népességszám alakulását a természetes szaporodás, ill. a halálozás, valamint a vándorlási ráta határozza meg. Az utóbbi években a népesedés csökkenése sajnos nem állt meg, a születések száma nem haladta meg a halálozásokét.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1692	1681	1673	1629	1610	1626	1618
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[25]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,9% ruszinnak, 0,6% ukránnak mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18%, református 6,8%, görögkatolikus 40,3%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 11,1% (22,2% nem válaszolt).^[26]

2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,6% ukránnak, 0,4% ruszinnak, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, szerbnek, szlovénnek és görögnek, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt római katolikus, 6,6% református, 30,7% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 7% felekezeten kívüli (43,8% nem válaszolt).^[27]

Gazdaság

Foglalkoztatás

2000-ben Érpatak 30%-a volt aktív kereső és egyharmada állást kereső munkanélküli, eltartottak aránya megközelítette az egyharmadot. Első ízben elhelyezkedők száma elenyésző volt.^[forrás?]

Vállalkozások

Az 1999-től csökkent a vállalkozók száma. Jelenleg 30 egyéni vállalkozót tartanak nyilván. Az egyéni vállalkozók többsége kiskereskedelemmel, vendéglátással és mezőgazdasági szolgáltatással foglalkozik. Zsindelyesen Pálinkafőzde működik, melynek tulajdonosai 2018-ban megnyitották vendéglátásra és esküvők lebonyolítására specializálódott komplexumukat, a Zsindelyes Cottage-t.

Munkanélküliség

A foglalkoztatásban az 1990-es évektől változást hozott a munkanélküliség rohamos növekedése, erre utalt a munkanélküliségi ráta értéke 2004-ben 20%-os volt a munkanélküliségi ráta.

Jegyzetek

1. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
3. Mező András. Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, 153. o. (1999). ISBN 963-9130-32-X 
4. Magyarország vármegyéi és városai - A teljes Borovszky - Szabolcs vármegye községei Irta Vende Aladár, revid. dr. Borovszky Samu, Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2004.
5. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 429. o. ISBN 963-05-4568-3
6. Etimológiai szótár : Magyar szavak és toldalékok eredete. Főszerk. Zaicz Gábor. Budapest: Tinta. 2006. 317. o. = A Magyar Nyelv Kézikönyvei, 12. ISBN 963-7094-01-6
7. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
8. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
9. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
10. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
11. Érpatak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005. augusztus 14. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
12. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
13. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
14. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
15. Érpatak időközi önkormányzati választás (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. március 25. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
16. Érpatak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
17. Időközi önkormányzati választások 2005-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2005 (Hozzáférés: 2020. május 30.)
18. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
19. Érpatak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. december 11. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
20. Tóth Richi: Mégsem lesz időközi választás Érpatakon. 24.hu, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
21. Czinkóczi Sándor: Elmarad az időközi választás Érpatakon :(. 444.hu, 2016. december 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
22. Rényi Pál Dániel: Orosz Mihály Zoltán összetört: "Érpatakot, mint világítótornyot, ma ledöntötték". 444.hu, 2018. március 25. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
23. Az érpataki modell bemutatása a község honlapján
24. Az Index cikke az érpataki modellről
25. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
26. Érpatak Helységnévtár
27. Érpatak Helységnévtár

További információk

• Érpatak Önkormányzatának honlapja
• Zsindelyes Cottage esküvői helyszín
• Cottage szállás Érpatakon

Kapcsolódó szócikkek

• Földrajzportál
• Magyarország-portál

Újfehértó-észak	Érpatak-Zsindelyes	Ludastó
Újfehértó-CENTRUM	Érpatak	Görénypuszta
Újfehértó-Orchideás-rét	Geszteréd	Balkány