1924 az irodalomban

Az 1924. év az irodalomban.

Megjelent új művek

Próza

• André Breton: Manifeste du surréalisme (A szürrealizmus manifesztuma); az önálló füzetben kiadott szöveg újra megjelenik 1929-ben
• Alfred Döblin regénye: Berge, Meere und Giganten (Hegyek, tengerek, óriások)
• Elkezdődik Ford Madox Ford angol írónak az I. világháborúról szóló regénytetralógiája (Parade's End, 1924–1928):^[1]
  • az első kötet: Some Do Not… (Vannak, akik nem teszik); a további kötetek:
  • No More Parades (Nincs díszszemle) – (1925)
  • A Man Could Stand Up (Az ember újra kezdhet) – (1926)
  • Last Post (Az utolsó pillér) – (1928)
• Konsztantyin Fegyin orosz, szovjet író regénye: Goroda i godi [Города и годы] (Városok és évek)
• E. M. Forster angol író legnagyobb regénye: Út Indiába (A Passage to India)
• Halldór Laxness izlandi író, költő: Undir Helgahnúk (A Helgahnúk hegy lábánál)
• Thomas Mann regénye: A varázshegy (Der Zauberberg)
• François Mauriac: Le Mal (A rossz)
• Herman Melville amerikai író utolsó, posztumusz megjelent regénye: Billy Budd
• Arthur Schnitzler novellája: Fräulein Else (Elza kisasszony)
• Alekszandr Szerafimovics orosz, szovjet író fő műve: Zseleznij potok [Железный поток] (Vasáradat), kisregény
• Paul Valéry esszéi: Variété I. (Változatok), 1924–1944
• Franz Werfel: Verdi. Roman der Oper (Verdi. Az opera regénye)
• Angliában jelenik meg Jevgenyij Zamjatyin emigráns orosz író Mi (Мы) című, 1920/1921-ben írt utópisztikus regénye
• Robert Musil novelláskötete: Drei Frauen (Három asszony)

Költészet

• Edgar Lee Masters kötete: The New Spoon River
• Pablo Neruda: Veinte poemas de amor y una canción desesperada (Húsz szerelmes vers és egy reménytelen ének)^[2]
• Saint-John Perse nagy műve: Anabase (Anabázis); benne a költő „megteremtette a maga sajátos műfaját, amely átmenet a tiszta líra és az eposz … között.”^[3]
• Szergej Jeszenyin „kocsmaverseinek” kötete: Moszkva kabackaja [Москва кабацкая] (Kocsmás Moszkva)
• A. A Milne gyermekversei: When We Were Very Young (Amikor még kicsik voltunk). A kötet egyik versében tűnik fel először a szerző híres mesealakja, Micimackó
• Ernst Toller verseskötete: Das Schwalbenbuch (Fecskekönyv)

Dráma

• Seán O’Casey drámája: Juno és a páva (Juno and the Paycock)
• Eugene O’Neill:
  • Desire Under the Elms (Vágy a szilfák alatt), bemutató
  • All God's Chillun Got Wings (Isten szárnyas gyermekei), expresszionista színdarab

Magyar irodalom

• Áprily Lajos versei: Rasmussen hajóján (Berlin)
• Kosztolányi Dezső
  • verseskötete: A bús férfi panaszai
  • regénye: Pacsirta
• Gárdonyi Géza: Ida regénye
• Zilahy Lajos színműve: Süt a nap (bemutató a Nemzeti Színházban)

Születések

• március 7. – Abe Kóbó japán író († 1993)
• április 6. – Méray Tibor magyar író († 2020)
• április 7. – Johannes Mario Simmel osztrák író († 2009)
• június 13. – Rába György költő, író, műfordító, irodalomtörténész, kritikus († 2011)
• szeptember 27. – Josef Škvorecký cseh író, publicista († 2012)
• szeptember 30. – Rákosy Gergely magyar író, lapszerkesztő († 1998)
• szeptember 30. – Truman Capote amerikai író, forgatókönyvíró († 1984)
• október 29. – Zbigniew Herbert lengyel költő, esszéista, drámaíró, a modern lengyel költészet egyik legismertebb képviselője († 1998)
• december 19. – Michel Tournier francia író († 2016)
• december 25. – Váci Mihály költő, műfordító († 1970)

Halálozások

• január 14. – Arne Garborg norvég író (* 1851)
• február 4. – Szabó Endre költő, író, hírlapíró, műfordító (* 1849)
• június 3. – Franz Kafka prágai német zsidó szerző, a 20. század egyik kiemelkedő írója (* 1883)
• június(?) 9. – Lehr Albert műfordító, költő, irodalomtörténész (* 1844)
• július 20. – Ludwig Ganghofer német költő, író (* 1855)
• augusztus 12. – Bródy Sándor író, drámaíró (* 1863)
• augusztus 24. – Joseph Conrad lengyel születésű angol regényíró (* 1857)
• október 12. – Anatole France Nobel-díjas francia író, kritikus (* 1844)
• december 29. – Carl Spitteler Nobel-díjas svájci költő (* 1845)

Jegyzetek

1. Szenczi Miklós-Szobotka Tibor-Katona Anna: Az angol irodalom története (Gondolat, Budapest, 1972, 580. o.)
2. Vajda György Mihály, Pál József: A világirodalom története évszámokban (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988, 261. o.)
3. Vas István: Saint-John Perse In: A francia irodalom a huszadik században (Szerk: Köpeczi Béla). Gondolat Kiadó, Budapest, 1974, I./373. o.