2007-es sakkvilágbajnokság | |
Visuvanátan Ánand (2008) sakkvilágbajnok (2007–2013) | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 2007-es sakkvilágbajnokság versenysorozata a kvalifikációs versenynek számító kontinentális zónaversenyekből, a világkupaversenyből, a világbajnokjelöltek párosmérkőzéses rendszerű egyenes kieséses versenyéből, valamint a nyolc legjobb versenyző részvételével zajló világbajnoki döntőből állt. A versenysorozat végén a világbajnoki címet az indiai Visuvanádan Ánand szerezte meg.
1993–2006 között a két konkurens nemzetközi sakkszövetség versenyei révén két sakkvilágbajnokot tartottak nyilván, a „címegyesítő” 2006-os sakkvilágbajnokság után azonban tisztázódott a korábbi zavaros helyzet. A Garri Kaszparov vezette Professzionális Sakkszövetség (PCA) anyagi okok miatt már nem tudott világbajnokságot szervezni, így az egyetlen hivatalos világbajnokságot a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) rendezte. A 2007-es sakkvilágbajnoksági ciklusban szakítottak a FIDE-világbajnoki cím megszerzésének 1998-tól honos gyakorlatával, az egyenes kieséses (knockout) rendszerű versenyformával, és visszatértek a korábbi rendszerhez. Ennek keretében kvalifikációs versenyeket rendeztek, majd a világbajnokjelöltek párosmérkőzése következett, és a versenysorozatot a legjobb nyolc versenyző által játszott világbajnoki torna zárta.
A versenysorozat a kvalifikációs tornákkal, a kontinentális zónaversenyekkel kezdődött. Az innen továbbjutott, valamint az Élő-pontszám szerinti rangsorban előkelő helyen szereplő versenyzők részvételével rendezték a világkupaversenyt. Ez a verseny lényegében a korábbi világbajnokságok lebonyolítási módjának megfelelően egyenes kieséses (knockout) formában zajlott. Ezt követte párosmérkőzéses formában a 16 legjobb versenyző részvételével zajló világbajnokjelöltek versenye, ahonnan négyen jutottak a világbajnoki döntőbe. A döntőben a négy továbbjutóhoz csatlakozott az előző világbajnokság négy legjobb helyezést elért versenyzője, és ők nyolcan küzdöttek meg a világbajnoki címért.
A földrészek alapján négy főzónát, azon belül alzónákat jelöltek ki. Ennek megfelelően az 1. zónába Európa, a 2. zónába Amerika, a 3. zónába Ázsia és a 4. zónába Afrika tartozott. A zónaversenyek részletes eredménye a mark-weeks.com honlapon megtalálható.
2004. május 14–31. között játszották a törökországi Antalyában az 5. egyéni sakk-Európa-bajnokságot, amely egyúttal a világkupában való részvételre történő kvalifikációs versenynek számított. A győzelmet holtversenyben az ukrán Vaszil Ivancsuk és a jugoszláv Predrag Nikolic szerezte meg. A rájátszást követően Ivancsuk szerezte meg az Európa-bajnoki címet.
2005. június 17. – július 3. között Varsóban rendezték a világkupában való részvételre történő kvalifikációs versenynek számító 6. egyéni sakk-Európa-bajnokságot. A győzelmet a román Liviu-Dieter Nisipeanu szerezte meg az azerbajdzsáni Tejmur Radzsabov előtt.
A 2005. augusztus 5–16. között Buenos Airesben rendezett amerikai kontinensbajnokságot a kubai Lazaro Bruzon nyerte. Mögötte hetes holtverseny alakult ki, akik közül csak hatan juthattak tovább. A kieső helyre az alig 15 éves argentin Gaston Needleman került olyan körülmények között, hogy a többiek egymás ellen – egy kivétellel – döntetlent játszottak, míg mindenki ellene próbált győzni. A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) elnöke szabadkártyájával végül mégis indulhatott a világkupaversenyen.[1]
2004. november 23. – december 5. között játszották a kaliforniai San Diegóban az Amerikai Egyesült Államok sakkbajnokságát, amelyet holtversenyben Nakamura Hikaru és Alexander Stipunsky nyert meg. A bajnoki címet Nakamura Hikaru szerezte meg.
A 77. Kanada-bajnokságot 2004. augusztus 20–29. között rendezték Torontóban. A versenyt holtversenyben nyerte Pascal Charbonneau és Eric Lawson. A bajnoki címet Charbonneau szerezte meg.
A versenyre 2005. szeptember 5–12. között került sor az ecuadori Guayaquilban. A 12 induló körmérkőzéses versenyén az ecuadori Franco Matamoros és a kubai Walter Arencibia végzett az élen.
A 2005. október 22–30. között megrendezett kilencfordulós svájci versenyt a brazil Gilberto Milos nyerte, mögötte ötös holtverseny alakult ki, akik közül még négyen juthattak tovább.
A 2005. november 7–12. között megrendezett versenyen az élen hármas holtverseny alakult ki az argentin Diego Flores, a chilei Rodrigo Vasquez Schroder és az argentin Alfredo Giaccio között.
Ázsia 5. kontinentális sakkbajnokságát 2005. október 6–15. között játszották az indiai Hyderabadban. A versenyt a kínai Csang Csung nyerte.
A 2004. december 13–22. között Bejrutban rendezett zónaversenyen az iráni Gayem Maghami nyert a katari Al Sayed és Al-Modiahki előtt.
A 2005. szeptember 2–10. között rendezett zónaversenyt holtversenyben nyerte az indonéz Utut Adianto és a Fülöp-szigeteki Mark Paragua.
A 2005. szeptemberben Taskentben rendezett zónaversenyen a kazah Nurlan Ibraev győzött.
A kínai zóna versenyére 2005. október 20–25. között került sor. Az élen hármas holtverseny alakult ki Jü Sao-teng, Vang Hao és Vang Zsuj között.
Az óceániai zóna versenyét 2005. január 30. – február 4. között rendezték Új-Zélandon, Aucklandben. A győzelmet az ausztrál Gary Lane szerezte meg.
Az afrikai kontinens bajnokságát 2005. november 4–15. között rendezték a zambiai Lusakában. A kilencfordulós svájci rendszerű versenyt az egyiptomi Ahmed Adly nyerte.
A 2005. június 21–28. között a marokkói Tazában rendezett zónaversenyen a marokkói Hichem Hamdouchi és a tunéziai Slim Belhkodja holtversenyben végzett az élen. A továbbjutó helyért vívott rájátszás során Hamdouchi győzött.
A 2005-ös sakkvilágkupa-versenyt a 128 kvalifikációt szerzett versenyző számára egyenes kieséses párosmérkőzéses formában rendezték 2005. november 27. – december 17. között az oroszországi Hanti-Manszijszkban. Az első 10 helyezett kvalifikálta magát a világbajnokjelöltek versenyére. A helyezések eldöntése érdekében a nyolcaddöntők vesztesei a 9–16., a negyeddöntők vesztesei az 5–8., az elődöntők vesztesei a 3–4. helyért játszottak mérkőzéseket.
Mivel Étienne Bacrot az Élő-pontszáma alapján már kvalifikációt szerzett, ezért a 11. helyezett Vlagyimir Malahov is továbbjutott a világbajnokjelöltek versenyére.
A világkupaversenyről továbbjutott 10 versenyzőhöz csatlakozott a 2004-es FIDE-sakkvilágbajnokság győztese, Rusztam Kaszimdzsanov, aki a 2005-ös FIDE-sakkvilágbajnokságon a 6. helyet szerezte meg. Mellette a 2005-ös világbajnokság 5–8. helyén végzett további három versenyző (Lékó Péter, Michael Adams és Polgár Judit), valamint a 2004. július – 2005. június közötti átlag-Élő-pontszám alapján két legerősebb – kvalifikációt még nem szerzett – versenyző (Alekszej Sirov és Étienne Bacrot) alkotta a 16 fős világbajnokjelölti mezőnyt.
A világbajnokjelöltek versenyét 2007. május 26. – június 14. között az oroszországi Elisztában játszották. A versenyzők két fordulóban hat-hatjátszmás párosmérkőzésen döntöttek a világbajnokság döntőjébe kerülő négy versenyző személyéről. Az első forduló nyolc győztese a második fordulóban egymás ellen játszott, és az itteni négy győztes vívta ki a jogot a továbbjutásra.
A párosmérkőzések alapszakasza hat normál időbeosztású játszmából állt, amelyekben 40 lépésre 120 perc, a további 20 lépésre 60 perc állt rendelkezésre, és ha még ekkor sem fejeződött be a játszma, akkor a versenyzők 15 percet kaptak lépésenként 30 másodperc többletidővel a játszma teljes befejezésére.
Az alapszakasz döntetlenre végződése esetén a rájátszás négy 25 perces rapidjátszmából állt, amelyben a versenyzők lépésenként 10 másodperc többletidőt kaptak. Ha ezt követően is egyenlőre állt a mérkőzés, akkor két villámjátszmára került sor, amelyben 5–5 perc és lépésenként 10 másodperc többletidő állt a játékosok rendelkezésére. Ha még ekkor sem fejeződött volna be a mérkőzés, akkor egy armageddonjáték mindenképpen döntést eredményezett volna, melyben világosnak 6 perc, sötétnek 5 perc gondolkodási idő állt volna rendelkezésre, és sötétnek a döntetlen eredmény is elegendő lett volna a továbbjutáshoz. (Erre egyetlen játszmában sem került sor.)
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ[2] | Össz |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Levon Aronján | Örményország | 2759 | 1 | ½ | 0 | 1 | 0 | ½ | 4 | 7 |
16 | Magnus Carlsen | Norvégia | 2693 | 0 | ½ | 1 | 0 | 1 | ½ | 2 | 5 |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
8 | Alekszej Sirov | Spanyolország | 2699 | ½ | ½ | ½ | 0 | ½ | 1 | 2½ | 5½ |
9 | Michael Adams | Anglia | 2734 | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | 0 | ½ | 3½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
2 | Lékó Péter | Magyarország | 2738 | ½ | 1 | 1 | 1 | – | – | – | 3½ |
15 | Mihail Gurevics | Törökország | 2639 | ½ | 0 | 0 | 0 | – | – | – | ½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
7 | Polgár Judit | Magyarország | 2727 | ½ | 0 | ½ | 0 | 1 | ½ | – | 2½ |
10 | Jevgenyij Barejev | Oroszország | 2643 | ½ | 1 | ½ | 1 | 0 | ½ | – | 3½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
3 | Ruszlan Ponomarjov | Ukrajna | 2717 | ½ | ½ | 0 | ½ | ½ | ½ | – | 2½ |
14 | Szergej Rubljovszkij | Oroszország | 2680 | ½ | ½ | 1 | ½ | ½ | ½ | – | 3½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
6 | Alekszandr Griscsuk | Oroszország | 2717 | 1 | ½ | ½ | 1 | ½ | – | – | 3½ |
11 | Vlagyimir Malahov | Oroszország | 2679 | 0 | ½ | ½ | 0 | ½ | – | – | 1½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
4 | Borisz Gelfand | Izrael | 2733 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 2½ | 5½ |
13 | Rusztam Kaszimdzsanov | Üzbegisztán | 2677 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 3½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
5 | Étienne Bacrot | Franciaország | 2709 | ½ | 0 | 0 | 0 | – | – | – | ½ |
12 | Gata Kamsky | Amerikai Egyesült Államok | 2705 | ½ | 1 | 1 | 1 | – | – | – | 3½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Levon Aronján | Örményország | 2759 | 1 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | – | 3½ |
8 | Alekszej Sirov | Spanyolország | 2699 | 0 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | – | 2½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
2 | Lékó Péter | Magyarország | 2738 | 1 | ½ | 1 | ½ | ½ | – | – | 3½ |
10 | Jevgenyij Barejev | Oroszország | 2643 | 0 | ½ | 0 | ½ | ½ | – | – | 1½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
4 | Borisz Gelfand | Izrael | 2733 | ½ | ½ | 1 | ½ | 1 | – | – | 3½ |
12 | Gata Kamsky | Amerikai Egyesült Államok | 2705 | ½ | ½ | 0 | ½ | 0 | – | – | 1½ |
Rsz. | Név | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | RJ | Össz |
6 | Alekszandr Griscsuk | Oroszország | 2717 | 1 | ½ | ½ | 0 | ½ | ½ | 2½ | 5½ |
14 | Szergej Rubljovszkij | Oroszország | 2680 | 0 | ½ | ½ | 1 | ½ | ½ | ½ | 3½ |
A világbajnoki döntőt a világbajnokság versenysorozatának nyolc legerősebb játékosa kétfordulós körmérkőzés keretében 2007. szeptember 13–29. között játszotta Mexikóvárosban.
A játszmákban 2 óra állt rendelkezésre 40 lépés megtételéhez, majd további 1 óra a következő 20 lépésre. A 61. lépésnél újabb 15 percet és lépésenként 30 másodperc többletidőt kaptak a játszma befejezéséig.[3]
A mezőnyt a világbajnokjelöltek versenyének első négy helyezettje, valamint az előző világbajnoki ciklus első négy helyezettje alkotta:
H. | Versenyző | Ország | Élő-p. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | Pont | Eee[4] | Nyert | S–B[5] | ||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Visuvanádan Ánand | India | 2792 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | 1 | ½ | ½ | 1 | 1 | ½ | 9 | |||||
2 | Vlagyimir Kramnyik | Oroszország | 2769 | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | ½ | ½ | 1 | 0 | 1 | ½ | ½ | ½ | 8 | 1 | 3 | 54.50 | ||
3 | Borisz Gelfand | Izrael | 2733 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | 1 | 1 | ½ | 0 | 8 | 1 | 3 | 54.25 | ||
4 | Lékó Péter | Magyarország | 2751 | ½ | ½ | ½ | 0 | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | ½ | 0 | 1 | ½ | 7 | |||||
5 | Peter Szvidler | Oroszország | 2735 | ½ | 0 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 0 | ½ | ½ | 1 | ½ | 6½ | |||||
6 | Alekszandr Morozevics | Oroszország | 2758 | ½ | 0 | 1 | 0 | ½ | 0 | ½ | 0 | 1 | ½ | ½ | ½ | 1 | 0 | 6 | 1 | 3 | |||
7 | Levon Aronján | Örményország | 2750 | 0 | ½ | ½ | 0 | 0 | 0 | 1 | ½ | ½ | ½ | ½ | ½ | 1 | ½ | 6 | 1 | 2 | |||
8 | Alekszandr Griscsuk | Oroszország | 2726 | ½ | 0 | ½ | ½ | 1 | ½ | ½ | 0 | ½ | 0 | 1 | 0 | ½ | 0 | 5½ |
Az egyenlő pontszámot elért versenyzők között először az egymás elleni eredmény (Eee), annak egyenlősége esetén a nyert játszmák száma, és ha ez is egyenlő volt, akkor a Sonneborn–Berger-számítás pontértéke döntött a helyezések meghatározásában.
A mérkőzés összes játszmája megtalálható a Chessgames honlapján.
Tekintettel arra, hogy a versenyt nem a regnáló világbajnok Vlagyimir Kramnyik nyerte, ezért lehetőséget kapott, hogy 2008-ban megmérkőzzön a világbajnoki címért Ánanddal.