4170 Semmelweis | |
Felfedezése | |
Felfedező | Zdenka Vávrová[1] |
Felfedezés ideje | 1980. augusztus 6.[1] |
Felfedezés helye | Kleť |
Névadó | Semmelweis Ignác |
Alternatív név | 1980 PT, 1937 JC, 1978 EJ4, 1986 TQ2 |
Pályaadatok | |
Epocha | 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
Aphélium távolsága | 491 278 091 km (3,284 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 413 259 959 km (2,762 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 452 269 025 km (3,023 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,086[1] |
Orbitális periódus | 1920,019 nap 5,26 év[1] |
Közepes anomália | 203,784°[1] |
Inklináció | 10,334°[1] |
Felszálló csomó hossza | 171,989°[1] |
Perihélium szöge | 114,974°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 16,82 km |
Forgási periódus | 5,3 h |
Albedó | 0,172 |
Abszolút fényesség | 11,4[1] |
A 4170 Semmelweis kisbolygó a kisbolygóövben kering. 1980. augusztus 6-án fedezte föl Zdeňka Vávrová. A kisbolygó a nevét Semmelweis Ignác világhírű magyar orvosról kapta, aki az anyák megmentője megtisztelő névvel is ismerünk, mert ő fedezte föl a gyermekágyi láz okát.