9K115–2 Metyisz–M

9M115–2 Metyisz–M
Metyis–M1
Metyis–M1
Funkciópáncéltörő rakéta
GyártóKBM
Szolgálatba állítás1992
Irányításfélautomata, vezetékes
RobbanótöltetTandem elrendezésű kumulatív (9M131M)
termobárikus (9M131F)
Méret- és tömegadatok
Hossz980 mm m
Törzsátmérő130 mm m
Repülési jellemzők
Max. sebesség187 m/s (200 m/s)
Hatótávolság80-1500+100 m
A Wikimédia Commons tartalmaz 9M115–2 Metyisz–M témájú médiaállományokat.

A Metyisz–M orosz gyártmányú félautomata vezetékes irányítású páncéltörő rakéta, amit jelenlegi és jövőbeli harckocsitípusok, mint az amerikai M1A2 vagy a német Leopard 2A5, illetve a lassan, alacsony magasságon repülő légi célok (pl. helikopterek) ellen fejlesztettek ki. A rakéta GRAU-kódja a 9K115-2, NATO-kódja AT–13 Saxhorn-2.

Fejlesztés

[szerkesztés]

A 9K115 Metis-M (NATO kód AT-13 Saxhorn-2) modernizált változata a Metis komplexumnak. Jelentős módosítások történtek a rakéta jellemzőit illetően, a hatótávolság 1500 méterre nőtt, míg a szimpla kumulatív robbanófej tandem elrendezésűre cserélődött, melynek páncéltörő képessége a reaktív páncélon túl 850 mm lett. Létezik termobárikus robbanófejjel ellátott rakéta típus is. A huzalvezérlés továbbra is megmaradt, a kezelőszemélyzet létszáma viszont ismét három főre nőtt, mivel az új típusú rakéták tömege növekedett. A rendszert 1992-ben rendszeresítették az Orosz Fegyveres Erőknél. Lövészszázad szinten alkalmazzák.

Metisz-M1
Metisz-M1 9М131М páncéltörő rakétával 2012-ben

Harcászati és műszaki jellemzői

[szerkesztés]
  • a rendszer harcképessé tétele 15-20 másodperc elvégezhető;
  • tűzgyorsasága 3-4 rakéta/perc;
  • bármilyen viszonylagos vízszintes, rendezett terepen vagy kialakított tüzelőállásból, vagy harcjárműre szerelve használható;
  • bármilyen szállító járművön szállítható, illetve ejtőernyővel is célba juttatható.

A Metisz-M rendszer a következőket foglalja magában:

  • harci eszközök;
  • javító- és karbantartó létesítmények;
  • kiképzési támogatás.

A Metisz-M rendszer a következő harci eszközök foglalja magában:

  • 9M131 (9M131F) páncéltörő rakéta hermetikusan lezárt indítókonténerben;
  • 9P151 indítóberendezés;
  • 1PBN86-VI hőkamerás irányzék.

Változatok

[szerkesztés]
  • Metisz-M
  • Metisz-M1

Metis-M1

[szerkesztés]

2015 novemberében Oroszország bejelentette, hogy rendszerbe állítják a Metisz-M1 páncéltörő rakéta rendszert. Az új rendszer nagyobb lőtávolsággal, megnövelt átütő képességgel rendelkezik, ami 900–950 mm, és könnyebb a tömege. Aktív védelemmel ellátott páncélozott szállító harcjárművek, illetve harckocsik leküzdésére tervezték.[1]

Harci alkalmazása

[szerkesztés]

Libanon

[szerkesztés]

Az Izraeli Hadsereg és újságírók állítása szerint a Hezbollah rendelkezik a Metisz-M típusú páncéltörő rakéta rendszerrel, amit sikeresen használtak a Merkava harckocsik ellen.[2] Oroszország nyilatkozatban cáfolta a vádakat, hogy nem adtak el modern páncéltörő rakéta rendszereket a Hezbollahnak. Izrael ennek ellenkezőjével vádolta meg Moszkvát.[3] Izrael hivatalosan szakértőket küldött Moszkvába, hogy az orosz hivatalnokoknak bemutassák bizonyítékaikat. Az oroszok válasza az volt, hogy csakis Szíriából származhatnak a fegyverek.[4]

Szíria

[szerkesztés]

2012. március 7-én a szíriai felkelők 9K115-2 Metisz-M páncéltörő rakétával lelőtték a Szíriai Légierő MiG-23MS típusú vadászrepülőgépét.[5] A Szíriai polgárháború során a felkelők nagy számban használták a kormányerők járművei ellen. A felkelők kifosztott fegyverraktárakból jutottak a páncéltörő rakétákhoz, de nem kizárható a külföldi eladások sem.

Megerősítésre került, hogy Bulgária 6 db 9K115-2 Metisz-M-et adott el a szíriai felkelőknek az USA-n keresztül.[6]

Üzemeltetők

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://armyrecognition.com/november_2015_global_defense_security_news_uk/russian_armed_forces_could_receive_new_metis-m1_anti-tank_guided_missile_system_tass_12411154.html
  2. ↑ Defense Update - Assessing the Assessing Hezbollah anti-armour tactics and weapons - by David Eshel. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  3. ↑ Russia denies sending anti-tank weapons to Hizbollah - ministry - rian.ru. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  4. ↑ Tough lessons for Israeli armour - BBC. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  5. ↑ Oryx: Oryx Blog. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
  6. ↑ IHS Jane's 360 - UN document shows US bought 610 Fagot missiles

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]