AGM–158 JASSM | |
AGM–158 kísérleti indítása B–1B nehézbombázóról | |
Funkció | Robotrepülőgép |
Gyártó | Lockheed-Martin |
Fő üzemeltetők | USAF: 3700 db USN: 450 db |
Hordozó repülőgépek | B-1B, B-2, B-52, F-16, F-15E, F/A-18, F-35 F/A-18 Hornet |
Irányítás | Tehetetlenségi navigáció, GPS és infravörös képalkotó önirányítás |
Robbanótöltet | 450 kg WDU–42/B |
Méret- és tömegadatok | |
Hossz | 4,27 m |
Szárnyfesztáv | 2,4 m |
Indulótömeg | 1020 kg |
Repülési jellemzők | |
Hatótávolság | 370 km felett |
CEP | 2,4 m |
Fokozatok | |
Első fokozat | |
Típusa | Teledyne CAE J402-CA-100 sugárhajtómű |
Tolóereje | 3 kN |
Háromnézeti rajz | |
Az AGM–158 JASSM oldalnézete | |
A Wikimédia Commons tartalmaz AGM–158 JASSM témájú médiaállományokat. |
Az AGM–158 JASSM (Joint Air-Surface Standoff Missile, Közös Levegő-Föld Robotrepülőgép) robotrepülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban fejlesztettek ki és gyártanak, kiemelt fontosságú célok elpusztítására. A robotrepülőgép nagy hatótávolsága miatt a hordozó repülőgépnek nem kell berepülnie a légvédelem által oltalmazott zónába. Ausztrália és Finnország légiereje is megrendelte a típust, de a finn megrendelést Amerika elutasította.
2009-re terveztékk a megnövelt, 925 kilométer hatótávolságú JASSM–ER (JASSM–Extended Range, Megnövelt Hatótávolságú) változat rendszerbe állítását, ennek az első kísérleti indítása 2006 májusában volt.
2017-ben Lengyelország 40 db-ot vásárol belőle.[1]
2024 nyarán Ausztrália, Lengyelország és Finnország légiereje is rendelkezett ezzel a típussal, továbbá az Egyesült Államokban éppen tanulmányozták az Ukrajnának történő átadás lehetőségét. A Pentagonnak hírek szerint ekkor 7200 ilyen rakétája volt, a gyártó Lockheed Martin pedig ez ídő tájt tovább növelte a gyártását.[2][3]