Aba Finta

Aba Finta
Született	13. század nem ismert
Elhunyt	1282[1] nem ismert
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus hadvezér
Tisztsége	erdélyi vajda (1278–1280) a Magyar Királyság nádora (1280–1281)
Sablon • Wikidata • Segítség

Aba Finta (Aba nembeli Finta? – †1282) magyar főúr. Nádor 1280 júliusa és 1281 áprilisa között, előtte erdélyi vajda.

Élete

Apja Aba nembeli Dávid (meghalt 1280 után) ispán, az Aba nemzetség Amadé-ágának első ismert tagja volt, akinek rajta kívül még két fiáról (Aba Amadé nádor, kiskirály, Aba Péter országbíró) és egy lányáról tudunk. Finta a történeti forrásokban 1275 és 1282 között szerepel.

1277 végén és 1278 elején IV. László megbízásából harcolt a Szepességtől Erdélyig terjedő területet elfoglaló Márk fia Loránd és Geregye Gregen ellen, és végül legyőzte őket. 1278 ősze és 1280 nyara között erdélyi vajda, és 1279-ben érdemeiért Ung vármegyét kapta adományul. 1280 januárjában Fülöp pápai legátus elfogása miatt foglyul ejtette IV. Lászlót — a foglyokat kicserélték. Nádori méltósága mellett a kunok bírája, somogyi és soproni ispán is volt.

1281-ben vesztette el a király kegyét az uralkodó érdekeit sértő hatalmaskodásai miatt (elfoglalta egyebek közt Sáros vármegyei nemesek három birtokát és Ung vármegyei várjobbágyok földjeit), és ezért felségsértés vádjával megfosztották tisztségétől (Kristó). Finta fellázadt a király ellen, de ő az ellenállást a Várgede alatt megvívott csatában fegyveres erővel letörte, Finta fontosabb várait:

• Gönc,
• Gede,
• Szalánc,
• Patak

elfoglalta — ez utóbbi kettőt bizonyosan ostrommal. Ez onnan tudható, hogy a hadjárat után megjutalmazta egy hívét a „sub castro Pótok et sub castro Zalanch” (tehát: Patak és Szalánc alatt) harcolva tanúsított hősiességéért.^[2] Az elfoglalt birtokokat és javadalmakat Finta öccsének, Aba Amadénak adta. Finta kisvártatva ismeretlen körülmények között meghalt, birtokait öccse, Amadé örökölte.

Ismeretlen nevű feleségétől egy lánya született, akit a Kán nembéli Siklósi Gyula vett feleségül. Gyermektelenül haltak meg még a századforduló előtt, ami abból tudható, hogy 1300-ban Gyula testvére és örököse, Kán nembéli Siklósi Péter fizette ki a Finta lányért járó hitbért és hozományt Aba Amadénak (Kristó).

Jegyzetek

1. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2022. szeptember 19., PIM79713
2. Várlexikon: Szalánc vára

Források

• Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig ISBN 9632089707
• Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: Akadémia. 1900–1901.  
• Árpádkori nádorok geneológiája ˙Turul):[1]
• Bánlaky Józsefː A magyar nemzet hadtörténete [2]
• Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 11. o. ISBN 963-05-6612-5  
• Kristó: Kristó Gyula, 1978: A rozgonyi csata. Akadémiai Kiadó, Budapest, Budapest, 1978. ISBN 963 05 1461 3 p. 27–28.

• Középkorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap