Acsalag

Acsalag
Nepomuki Szent János-szobor
Nepomuki Szent János-szobor
Acsalag címere
Acsalag címere		 Acsalag zászlaja
Acsalag zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterSzilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám9168
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség471 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,55 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 40′ 40″, k. h. 17° 11′ 51″47.677811°N 17.197600°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 40″, k. h. 17° 11′ 51″47.677811°N 17.197600°E
Acsalag (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Acsalag
Acsalag
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Acsalag weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsalag témájú médiaállományokat.

Acsalag (németül: Otschelach, horvátul: Ačologa[3]) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Hanság délnyugati részén fekszik, Csornától 10 kilométerre északra; síkvidéki sorfalu.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település közúton a legegyszerúbben Csorna érintésével közelíthető meg: a város központjában a 86-os főútra kell ráfordulni északi irányban, majd Csatárimajornál nyugatnak letérni a 8513-as útra. Kapuvárral és Bősárkánnyal a 8514-es út köti össze.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Bősárkány vasútállomása, mintegy 3 kilométerre keletre.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve régi adatok híján tudományosan nem etimologizálható megbízhatóan. Lehetséges eredete egy régi magyar személynév, az Acsa és a lak összekapcsolása.[4]

A népetimológia szerint neve az „átcsallak” szóból ered, mivel kezdetben a falu mocsaras fekvése miatt kevesen akartak oda letelepedni, ezért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése viszonylag késői, 1696-ból származik (Acsalagh). A település a 17. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján. Volt idő, mikor a falut csak csónakon lehetett megközelíteni, a környező településektől más módon teljesen el volt zárva. Emiatt a faluba gyakran költöztek menekülő, védelmet kereső családok (esetenként németek és horvátok is). A lakosság megélhetése is a vízhez kötődött, leginkább halászattal, csikászattal, pákászattal, valamint juh- és szarvasmarha-tenyésztés foglalkoztak.

A község 1973–1990 között Bősárkány társközsége volt, 1990-től ismét önálló település. 1997-ben az alacsony létszám miatt a falu iskolájában a felső tagozatos oktatás megszűnt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Nagy József (független)[5]
  • 1994–1998: Nagy József (független)[6]
  • 1998–2002: Jéger Mihály (független)[7]
  • 2002–2006: Jéger Mihály (független)[8]
  • 2006–2010: Jéger Mihály (független)[9]
  • 2010–2014: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[10]
  • 2014–2019: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[11]
  • 2019–2024: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[12]
  • 2024– : Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
505
487
493
478
481
471
471
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 93%, református 0,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (2,6% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 2,1% cigánynak, 0,4-0,4% bolgárnak, románnak és lengyelnek, 0,2-0,2% örménynek, horvátnak és görögnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,6% volt római katolikus, 1,9% református, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 3,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom, főoltára és szószéke az 1700-as évekből való.
  • A községtől nem messze kezdődik a Fertő–Hanság Nemzeti Park. A falun át vezet a hansági kerékpárút, amely egyre több turistát vonz.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. ↑ Kiss Lajos
  5. ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  7. ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  9. ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 19.)
  11. ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. ↑ Acsalag települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  13. ↑ Acsalag Helységnévtár
  14. ↑ Acsalag Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]