Agvan Dorzsijev | |
Született | Khara-Shibir |
Elhunyt |
Ulan-Ude |
Állampolgársága |
|
Foglalkozása |
|
Halál oka | szívinfarktus |
A Wikimédia Commons tartalmaz Agvan Dorzsijev témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Agvan Dorzsijev (1853. – Ulan-Ude, 1938. január 29.) hori burját születésű buddhista láma. Belső-Ázsia 19. századi történelmének fontos alakja. Nevéhez fűződik a tibeti-orosz diplomáciai kapcsolatok megteremtése, az első európai buddhista templom megalapítása Szentpéterváron, több kolostor alapítása kalmük és burját területeken. Új burját ábécét alkotott, azonban ez nem terjedt el.
1853-ban született a Verhnyeugyinszktől (mai Ulan-Ude) nem messze fekvő Dabqur-Čaγan hegyhátnál.[3] Tizenkilenc évesen elhagyta szülőföldjét, tanítómesterével együtt Tibetbe indult, hogy tanulmányait folytassa. Huszonegy évesen gelong[4] fogadalmat tett. 1874-ben a buddhista szent hegyre, a Wǔtái Shān-ra utazott, majd visszatért szülőföldjére. Ezek után a Lhászától nem messze levő Goman dacanba került, mely akkor az egyik legnépesebb buddhista kolostor volt Tibetben, több mint 7700 szerzetest számlált.[5] 1888-ban parm-a lharampa fokozatot kapott, majd elnyerte a csanid kenpo címet. Hamarosan a 13. dalai láma, Tubten Gyaco egyik tanítómestere lett.
Agvan Dorzsijev 1897-ben a 13. dalai láma utasítására elhagyta Tibetet, hogy Oroszországban tárgyalásokat kezdjen II. Miklós orosz cárral. 1898-ban meghívást kapott Eszper Uhtomszkij[6] tól, akinek segítségével sikerült audienciát kapnia a cárnál. Első látogatása az orosz uralkodónál nem végződött megállapodással, és a sajtó sem tett róla említést, nem úgy a következő találkozásról. Ez alkalommal több cikk is megjelent Dorzsijevről[7] orosz újságokban, ahonnan hamarosan a nyugati sajtóba is eljutott Dorzsijev látogatásának híre. Az egyre erősödő tibeti–orosz kapcsolat aggodalmat keltett a brit köztudatban[8] és később ürügyül szolgált az 1903-as fegyveres tibeti brit Younghusband-féle expedícióhoz.[9] Dorzsijev elképzelése szerint a buddhista államoknak, Tibetnek és Mongóliának orosz protektorátus alatt kellett volna egyesülniük. Pánmongolista, pánbuddhista nézetei szerint egy nagyobb buddhista államban biztosabb jövőt látott a lámaizmus továbbélésének.[10]
Agvan Dorzsijev az 1900-as évek elején dolgozhatta ki új ábécéjét, melyben a meglevő ujgur-mongol, ojrát és galik ábécékből vett át diakritikus jeleket és betűket[11] 1905 körül jelentette meg Az új és a régi betűk közötti különbségek magyarázata[12] című pamfletjét. Az elkövetkező években a pétervári Naran kiadónál jelentek meg ezzel az ábécével írt művek.
A pétervári buddhista kalmük közösség már 1907-ben kérvényezte egy buddhista imaház megalapítását, azonban csak Dorzsijev közbenjárásával kapták meg az engedélyt.[13] A templom felépítéséhez szükséges anyagi hátteret részben a 13. dalai láma biztosította, részben a mongol, burját, kalmük, kínai és japán hívők adományai. Az első szertartásra 1913. február 21-én került sor, ezen a napon Oroszországban a Romanov-dinasztia háromszáz éves fennállását ünnepelték.
A szentpétervári buddhista templomon kívül Dorzsijev több kolostort alapított kalmük és burját területeken.[14] A húszas években fontos közéleti szerepet töltött be Burjátföldön. Reformmozgalmat indított az oroszországi buddhizmuson belül, melyben a buddhista alapelveket a szovjet ideológia elvárásaihoz igyekezett igazítani.[15]
A harmincas években azonban a szovjet vallásellenes propaganda egyre erősödött, a buddhizmus sem maradhatott életben a harcos ateizmus meghirdetése után. 1937-ben az összes, a leningrádi templomban élő szerzetest főbe lőtték. Ebben az évben letartóztatták Dorzsijevet is, aki 1938-ban Burjátföldön egy börtönkórházban hunyt el.[16]