Alfred Grünwald | |
Született | 1884. február 16.[1][2] Bécs[3] |
Elhunyt | 1951. február 24. (67 évesen)[4][5][6][7][8] New York[9] |
Állampolgársága | |
Gyermekei | Henry Grunwald |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Alfred Grünwald témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alfred Grünwald (Bécs, 1884. február 16.[10] – New York, 1951. február 25.) operett-librettista.
Bécsben nőtt fel egy kevésbé sikeres kalapkészítő, a Budapestről kivándorolt Moritz Grünwald (1845–1900) és Emma Donath gyermekeként. A reálgimnázium elvégzése után először egy szőrmeboltban helyezkedett el, de statisztaként és karénekesként is dolgozott bécsi színházakban, valamint egy bécsi színházi ügynökségnél. Már iskolásként írni kezdett, s hamarosan a Neue Wiener Journal tárcaírója és színkritikusa lett.
Emellett kisebb színpadi szkeccseket és egyfelvonásosokat írt kabaréknak, például az Intime Színháznak vagy a Ronacher-nek az 1890-es évek francia bohózatainak stílusában: Beim Zahnarzt, Bis hierher und nicht weiter! (1911). Már 1909-ben megírta első librettóját Julius Brammerrel Béla Laszky Elektra című egyfelvonásos parodisztikus operettjéhez, amelyet a Cabaret Fledermausban mutattak be. Ennek eredményeként évtizedekig tartó együttműködés alakult ki Brammerrel, amely csak az 1920-as évek végén szakadt meg. Ábrahám Pál és Oscar Straus operettjeihez Fritz Löhner-Beda-ban talált alkotótársat. Néhány alkalommal Gustav Beerrel és Ludwig Herzerrel közösen írt librettót és slágereket.
Az első világháború idején hadnagyként is kreatívan tevékenykedett, hazafias dalokhoz írt szövegeket.
Legsikeresebb alkotói korszaka a két világháború közötti időszak volt, az 1914 előtti századfordulós nosztalgiával. Ábrahám Pál, Leo Ascher, Joseph Beer, Brodszky Miklós, Willy Engel-Berger, Edmund Eysler, Leo Fall, Kálmán Imre, Maurice Lindemann, Lehár Ferenc, Paul Pallos, Rudolf Sieczyński, Oscar Straus és Robert Stolz zeneszerzőkkel együttműködve számos operett és sláger szövegét alkotta meg.
1930-ban az Akademiatheaterben mutatták be az Alexander Engellel közösen írt Die Prizessin und der Eistänzer című vígjátékát (január 8.). 1936-ban pedig az alkotópáros egy másik vígjátékát, Der Komplex der Frau Dodo címmel.
A 3:1 a szerelem javára című Ábrahám-operett fordításán Hans Weigellel dolgozott együtt. A német nyelvű premierre 1937. március 25-én Bécsben került sor.
Az 1938-as Anschluss után a Gestapo letartóztatta zsidó származása miatt.[11] Amikor ideiglenesen elengedték, élt a lehetőséggel, és Párizsba menekült. Mivel Észak-Amerikában ismert volt sikeres színpadi műveiről, két évvel később feleségével, Mila Löwensteinnel és fiával Casablancán és Lisszabonon keresztül kivándorolhatott az Egyesült Államokba.
Der lachende Ehemann című operettjét már 1914-ben bemutatták a Broadwayn The Laughing Husband címmel, és 1930-ig további tíz műve került színpadra, amelyeknek ő írta a librettót. 1945. szeptember 6-án került bemutatásra a Mister Strauss Goes Boston című darabja a New Century Theatre-ben, amelyhez Robert Stolz írt zenét. Tizenkét előadás után azonban a darabot levették a repertoárról. Grünwald nem tudta megismételni a háború előtti sikereit, és ebben a sorsban osztozott vele a legtöbb operettszerző. Utolsó librettóját, amelyet Gustav Beerrel írt Kálmán Imre Arizona Lady operettjéhez, csak a halála után egy évvel mutatták be Bernben, miután Kálmán Imre fia, Charles befejezte apja befejezetlen művét.
Felesége Mila Löwenstein volt, aki 1953-ban Forest Hills-ben halt meg. Fia, Henry Grunwald 1987 és 1990 között az Egyesült Államok bécsi nagykövete volt.
A mű eredeti címe | A mű címe magyarul | Alkotótárs | Zeneszerző | Bemutató éve |
---|---|---|---|---|
Elektra | Julius Brammer | Béla Laszky | 1905 | |
Die lustigen Weiber von Wien | Robert Stolz | 1908 | ||
Die Dame in Rot | Julius Brammer | Robert Winterberg | 1911 | |
Hoheit tanzt Walzer | Julius Brammer | Leo Ascher | 1912 | |
Der lachende Ehemann | Julius Brammer | Edmund Eysler | 1913 | |
Die ideale Gattin | A tökéletes feleség | Julius Brammer | Lehár Ferenc | 1913 |
Die schöne Schwedin | Julius Brammer | Robert Winterberg | 1915 | |
Die Kaiserin | A császárné | Julius Brammer | Leo Fall | 1916 |
Die Rose von Stambul | Sztambul rózsája | Julius Brammer | Leo Fall | 1916 |
Bruder Leichtsinn | Julius Brammer | Leo Ascher | 1917 | |
Das Sperrsechserl | Julius Brammer | Robert Stolz | 1920 | |
Der letzte Walzer | Julius Brammer | Oscar Straus | 1920 | |
Die Bajadere | A bajadér | Julius Brammer | Kálmán Imre | 1921 |
Die Tangokönigin | A tangókirálynő | Julius Brammer | Lehár Ferenc | 1921 |
Die Perlen der Cleopatra | Kleopátra gyöngyei | Julius Brammer | Oscar Straus | 1923 |
Mädi | Leo Stein | Robert Stolz | 1923 | |
Gräfin Mariza | Marica grófnő | Julis Brammer | Kálmán Imre | 1924 |
Die Zirkusprinzessin | A cirkuszhercegnő | Julius Brammer | Kálmán Imre | 1926 |
Die golden'ne Meisterin | Julius Brammer | Edmund Eysler | 1927 | |
Die Herzogin von Chicago | A csikágói hercegnő | Julius Brammer | Kálmán Imre | 1928 |
Das Veilchen vom Montmarte | A montmarte-i ibolya | Julius Brammer | Kálmán Imre | 1930 |
Viktoria und ihr Husar | Viktória | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1930 |
Die Blume von Hawaii | Hawaii rózsája | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1931 |
Ball im Savoy | Bál a Savoyban | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1932 |
Eine Frau, die weiß, was sie will | Oscar Strauss | |||
Venus in Seide | Robert Stolz | |||
Märchen im Grand-Hotel | Mese a Grand Hotelben | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1934 |
Dschainah, das Mädchen aus dem Tanzhaus | Dzsaniah - A lány a táncházból | Fritz Löhner-Beda | Ábrahám Pál | 1935 |
Polnische Hochzeit | Fritz Löhner-Beda | Joseph Beer | 1937 | |
Roxy und ihr Wunderteam | 3:1 a szerelem javára | Hans Weigel | Ábrahám Pál | 1937 |
Bozena | Julius Brammer | Oscar Straus | 1952 |