Almáskamarás | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Alföld | ||
Vármegye | Békés | ||
Járás | Mezőkovácsházai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Mazán Attila (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5747 | ||
Körzethívószám | 68 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 668 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 57,92 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,71 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′46.466667°N 21.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 21° 06′46.466667°N 21.100000°E | |||
Almáskamarás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskamarás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Almáskamarás (németül Almasch) község a Dél-Alföld régióban, Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járásban.
A régió és Békés vármegye délkeleti részén, Medgyesegyháza városától 10 km-re keletre, a magyar-román országhatár lőkösházai átkelőjétől 17 km-re nyugatra, az Alföld Körös–Maros köze középtájának Békési-hát nevű kistáján fekszik. A szomszédos települések: Nagykamarás, Kunágota és Dombiratos.
Közúton a Nagykamarást és a 4429-es utat Kunágotával és a 4439-es úttal összekötő 4437-es számú alsóbbrendű úton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai biztosítják.
Vasút nem vezet a településhez, a legközelebbi vasútállomás és a legközelebbi vasúti megállóhely egyaránt mintegy 8-10 kilométerre fekszik a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonalon, Medgyesegyháza közigazgatási területén (Medgyesegyháza vasútállomás, Bánkút megállóhely).
Az Almáskamaráshoz közel fekvő Nagykamarás, Bánkút és Kunágota települések legrégibb írásos emléke 1418-ből maradt fenn. A két Kamarás (a középkorban Maróti János macsói bán, a gyulai vár építtetője után Bánkamarás) együttes területén a régészek több Árpád-kori falu nyomaira bukkantak, de e falvak neve nem maradt fenn. A középkori települést egy 1596. évi tatár pusztítás néptelenítette el.[3]
Magát Almáskamarást 1844-ben alapították; eredetileg a mai Nagykamarás része volt, és Kamarás volt a neve.
Az Arad vármegye Eleki járásához tartozó településre Elek városából érkeztek az első német telepesek. Az Almáskamarás név az 1855-ben megjelent Békés-Csanád-Csongrád és Hont vármegyék leírása című műben jelent meg először.
A település a trianoni békeszerződés után először Csanád-Arad, majd Csanád, Arad és Torontál k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyéhez tartozott. A falu német lakosságát 1946-ban kitelepítették, helyükre más településekről telepítettek be lakókat. Több embert telepítettek ki, mint amekkora a falu jelenlegi lakossága: a statisztikák szerint 1539-et [1]. A kitelepítés megdöbbenést keltett a faluban; a kitelepítettekkel és németországi településeikkel, Leimen-St.Ilgennel és Walldorffal azóta is kapcsolatban állnak a községben maradt lakók és leszármazottaik, sok kitelepített pedig évente "hazalátogat" Almáskamarásra.
A község 1980-tól 10 évig a nagykamarási tanács irányítása alá került, de 1990-ben visszanyerte önállóságát. Azóta infrastruktúrája sokat fejlődött.
Az önkormányzat képviselő-testülete a 2010-es önkormányzati választások óta a polgármesterrel együtt 5 főből áll, és egy 4 fős német nemzetiségi önkormányzat is működik a faluban.
A település népességének alakulása 1910-től napjainkig:
Év | Lakosság (fő) |
---|---|
1910 | 2108 |
1940 | 2465 |
1948 | 2925 |
1983 | 1980 |
1990 | 1157 |
2001 | 1013 |
2010 | 865 |
Lakosok száma | 943 | 910 | 886 | 765 | 716 | 732 | 668 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 76%-a magyar, 23%-a német és 1%-a egyéb (főleg szlovák vagy román) nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2001-es népszámlálási adatok alapján a település lakóinak kb. 57%-a római katolikus, kb. 10,5%-a református, kb. 2,5%-a evangélikus és kb. 0,5%-a görögkatolikus vallású. Nem tartozik egyetlen egyházhoz vagy felekezethez sem, illetve nem válaszolt kb. 29,5%.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 41% németnek mondta magát (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,8%, református 6,2%, evangélikus 1,7%, felekezeten kívüli 34,2% (18,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 10,2% németnek, 2,4% cigánynak, 0,1% románnak, 0,1% szlováknak, 0,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,6% volt római katolikus, 6,1% református, 1,1% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görög katolikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 26,3% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[16]
1847-ben Almást és Nagykamarást önálló plébániává szervezték. 1888-ban Nagykamaráson külön plébánia alakult. A település a Szeged-Csanádi egyházmegye (püspökség) Békési Főesperességének Orosházi Esperesi Kerületébe tartozik mint önálló plébánia. Plébániatemplomának védőszentje Szent Vendel. Római katolikus anyakönyveit 1847-től vezetik.[17]
A település református vallású lakosai a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Békési Református Egyházmegyében (esperesség) lévő Kunágotai missziói egyházközséghez tartoznak mint szórvány.
A Déli evangélikus egyházkerület (püspökség) Kelet-Békési Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Medgyesegyházai Evangélikus Egyházközséghez tartozik mint szórvány.[18]
Károlyi Bernát (1892. június 19.) ferences szerzetes pap, vértanú.
1. Látnivalók Békés megyében - VendégVáró Útikönyvek, Well-PRess Kiadó, Miskolc, 2001. ISBN 9638613750