Alsószénégető

	Alsószénégető (Unterkohlstätten)
	Alsószénégető
	; Alsószénégető címere
	; Alsószénégető címere
	Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Rang	község
Járás	Felsőőri járás
Alapítás éve	1597
Polgármester	Leonhard Schneemann
Irányítószám	7435
Körzethívószám	03354
Forgalmi rendszám	OW
	Népesség
Teljes népesség	1029 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	503 m
Terület	29,1 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 47° 22′ 33″, k. h. 16° 19′ 27″47.375833°N 16.324167°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 33″, k. h. 16° 19′ 27″47.375833°N 16.324167°E
	Alsószénégető weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószénégető témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Alsószénégető (németül Unterkohlstätten) község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban. 1971-ben Felsőszénégetőt, Gyöngyösfőt, Szalónakhutát és Vágodot csatolták hozzá.

Fekvése

Felsőőrtől 20 km-re északkeletre, a Kőszegi-hegység északi völgyében fekszik.

A kataszteri közösségek Szalónakhuta, Gyöngyösfő, Vágod, Felsőszénégető és Unterkohlstätten.^[2]

Története

Területe ősidők óta lakott. Határában római telep nyomait és sírokat tártak fel.

A települést a 16. század végén alapították, lakói az uradalmi kohókhoz égettek szenet. 1597-ben "ZenEgheto" néven említi oklevél. Alsó- és Felsőszénégető 1640-ben vált ketté. A település 1780-ig Léka plébániájához tartozott, ekkor azonban a szomszédos Felsőszénégető plébániájához csatolták. 1859-re felépült a község temploma, 1875-ben pedig az iskola épülete.

Vas vármegye monográfiája szerint " Alsó-Szénégető, 280 németajkú r. kath. és ág. ev. lakossal bíró és 44 házból álló község. Postája Gyöngyösfő, távírója Léka. A rómaiak korában környékén kisebb római telep vagy tábor lehetett, mert határában római sírok vannak."^[3]

1907-ben Szalónakhutáról ide tették át az anyakönyvi hivatalt.

1910-ben 1454 lakosából 1225 német, 20 magyar, 5 horvát, 203 egyéb volt. Ebben az évben alakult meg a község önkéntes tűzoltóegylete. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Kőszegi járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1923-ban Gyöngyösfőről ide költöztették a postahivatalt és bankfiók létesült. 1931-ben csendőrőrs létesült. 1936-ban Lékáról megteremtették a telefonösszeköttetést. 1951-ben bevezették az elektromos áramot a községbe. 1954-ben megépült a vízvezeték. 1971-ben Alsó- és Felsőszénégető, Szalónakhuta, Gyöngyösfő és Vágod egy községben egyesült. 1989-ben biomassza üzem létesült a településen. 2001-ben 1103 lakosából 1081 német, 19 magyar, 3 fő egyéb volt.

Nevezetességei

Sarlósboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1859-ben épült, előtte 1904-ben készített kanalasgém szoborral díszített kút áll.
A Gruber család háza előtt álló Szűz Mária-szobrot 1938-ban Bécsből hozták át ide.
Számos turistaút indul innen a Kőszegi-hegységbe és környékére.

Jegyzetek

↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
↑ Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

További információk

Hivatalos oldal
A felsőszénégetői plébánia története
Alsószénégető az Írottkő Natúrpark honlapján
Geomix.at^{[halott link]}
A helyi mészégető ismertetője Archiválva 2009. június 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
A község az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
A község az osztrák települések információs portálján
A helyi néptánccsoport weboldala^{[halott link]}

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[e49e74cba12ebc857db3ff1e3141c6ab850aaa31-1] Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)

[2] Katastralgemeindenverzeichnis, www.bev.gv.at

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye

[1]

[2]

[3]