Anchiceratops | ||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: késő kréta | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Az Anchiceratops rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Fosszilis | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Anchiceratops longirostris | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Fajok | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Anchiceratops témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Anchiceratops témájú médiaállományokat és Anchiceratops témájú kategóriát. |
Az Anchiceratops (jelentése 'szarv arcú közeli', az ógörög αγχι- / ankhi- 'közel', κερατ- / kerat- 'szarv' és ωψ / -opst 'arc' szavak összetételéből) a chasmosaurina ceratopsida dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta korban élt Észak-Amerika nyugati részén. A többi ceratopsidához hasonlóan négy lábon járó, az arcán három szarvval, papagájszerű csőrrel és egy hosszú, a feje hátsó részéről kiálló nyakfodorral rendelkező növényevő volt. Ahogy más chasmosaurináknál is, a szem feletti két szarv hosszabb volt, mint az orron levő. Az Anchiceratops hossza elérte a 6 métert.[1]
Az amerikai őslénykutató Barnum Brown 1914-ben az Anchiceratops nevet adta a lelet számára, mivel azt hitte, hogy az Anchiceratops átmenetet képez közeli rokonai, a Monoclonius és a Triceratops között.[2] Jelenleg egyetlen érvényes faja ismert, az A. ornatus, melynek neve a nyakfodor díszes szélére utal. 1929-ben Charles M. Sternberg elnevezett egy második fajt is, az A. longirostrist,[3] de ezt ma széles körben az A. ornatus szinonimájának tekintik.
Az Anchiceratops első maradványait a Red Deer folyó mentén fedezték fel a kanadai Albertában, 1912-ben, egy Barnum Brown által vezetett expedíció során.[1] A holotípus, egy koponya hátsó fele, a nyakfodorral együtt[1] és több egyéb részleges csont, melyeket egyszerre találtak meg, jelenleg a New York-i Amerikai Természetrajzi Múzeumban (American Museum of Natural History) találhatók. 1924-ben Sternberg egy teljes koponyát fedezett fel, amiről A. longirostris néven készített leírást[1] öt évvel később. Egy másik példány, amit Sternberg 1925-ben gyűjtött be, egy teljes ceratopsida csontváz, koponya nélkül, a farok utolsó csigolyájáig hiánytalan gerincoszloppal. Sternberg leletanyaga jelenleg Ottawában, a Kanadai Természetrajzi Múzeumban (Canadian Museum of Nature) található. Azóta további fosszíliák kerültek elő, többek között egy vagy két albertai csontmederből, de csak nagyon kevés Anchiceratops maradványról készült leírás.[4]
Az Anchiceratops nyakfodra nagyon egyedi. Az alakja négyszögletes, nagyméretű háromszögletű kinövések, úgynevezett epoccipitalok szegélyezik, emellett pedig a többi chasmosaurináéhoz, például a Pentaceratopséhoz és a Torosauruséhoz hasonló kisméretű ablakszerű nyílások (fenestrae-k) találhatók rajta.[1] A további jellemzői tartozik egy pár csontos dudor, ami a nyakfodor vége közelében, a középvonal két oldalán helyezkedik el.
A legtöbb Anchiceratops fosszíliát a késő kréta korban, a maastrichti korszak elején (74-70 millió évvel ezelőtt) keletkezett, albertai Horseshoe Canyon-formációban fedezték fel.[5] Az Anchiceratopséhoz hasonló nyakfodor darabokat fedeztek fel az egyesült államokbeli Wyoming államban, az Almond-formációban.[6] Emellett az Anchiceratops nyakfodrának hegyes részeire emlékeztető darabokat találtak a korábbi (késő campaniai korszakbeli, 78-74 millió éves) Dinosaur Park-formáció két pontján is. Ez a maradvány az A. ornatus korai képviselőjéhez, vagy egy, a rokonságába tartozó másik faj példányához tartozhat.[5]
Az Anchiceratopst ritkán hasonlítják a területen található többi ceratopsiához, és a maradványait a Horseshoe Canyon- és Dinosaur Park-formációkban rendszerint tengeri üledékes kőzetekben fedezték fel. Ez azt jelzi, hogy az Anchiceratops talán a folyótorkolatokban élt, ahol a többi ceratopsida nem volt jelen. Ebben az időben a nyitvatermők egyre többfelé fordultak elő, de még kevesen voltak, ezért a ceratopsiák fő táplálékát a tűlevelűek, a cikászok és a harasztok képezhették.
Sternberg eredetileg egy kisebb, aránylag hosszabb pofával, továbbá sokkal rövidebb és inkább előre, mint felfelé álló szarvakkal ellátott koponyát jelölt ki az új faj, az Anchiceratops longirostris számára. A modern őslénykutatók azonban úgy találták, hogy a koponya méret- és alakbeli eltérései nem lépik át az A. ornatusnál megfigyelhető változatosság határait, így ez a példány valószínűleg az első fajhoz tartozik.
Felvetődött, hogy az Anchiceratops fajait a nemi kétalakúság jellemezte, és hogy az A. longirostris valójában egy nőstény. A többi Anchiceratops koponyája nagyobb, és rövidebb, robusztusabb pofa tartozik hozzájuk, a szarvaik pedig hosszabbak és inkább függőlegesen állnak. Erről a formáról azt gondolják, hogy a hímekhez tartozhat. A nemi kétalakúság más chasmosaurina nemekre is jellemző többé (a Triceratopsra, a Torosaurusra és a Pentaceratopsra) vagy kevésbé (a Chasmosaurusra). A bazális ceratopsiák közé tartozó Protoceratops példányai esetében szintén nagy mértékű nemi kétalakúság figyelhető meg.[7]