Aphantophryne | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Aphantophryne témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Aphantophryne témájú kategóriát. |
Az Aphantophryne a kétéltűek (Amphibia) osztályába, valamint a békák (Anura) rendjébe és a szűkszájúbéka-félék (Microhylidae) családjába tartozó nem. A nemet először Dene Barrett Fry írta le 1917-ben, majd Richard G. Zweifel 1956-ban a Cophixalus szinonimájának tekintette. A nemet 1989-ben emelték ismét önálló rangra, amikor is a Aphantophryne pansa típusfaj mellé még két új fajt helyeztek. Az Asterophryinae 2017-ben végzett molekuláris vizsgálata igazolta, hogy a korábban az Oreophryne nembe tartozó két faj szorosabb kapcsolatban van az Aphantophryne nemmel, így ezeket ebbe a nembe helyezték át. A tanulmány egy sor addig leíratlan új fajt is feltárt.[1][2]
Nevét a latin Aphanticus (parlag), és phrynus (béka) szavakból alkották, utalva ezzel élőhelyére.
A nembe tartozó fajok Pápua Új-Guinea endemikus fajai.
Az Aphantophryne nembe tartozó fajok kis méretűek, maximális testhosszuk 31 mm. A legkisebb faj, az Aphantophryne minuta mindössze 12 mm hosszúságú. A nőstények mérete meghaladja a hímekéét. Megkülönböztető jellegzetesség a keresztcsont előtti csigolyák száma: ez az Aphantophryne nem esetében hét csigolya, más Asterophryinae nemeknél pedig nyolc.[3]
A nembe az alábbi fajok tartoznak: