Aranyosapáti

Aranyosapáti
Aranyosapáti címere
Aranyosapáti címere		 Aranyosapáti zászlaja
Aranyosapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásVásárosnaményi
Jogállásközség
PolgármesterKazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4634
Körzethívószám45
Népesség
Teljes népesség2024 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség97,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 16′48.200000°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 12′, k. h. 22° 16′48.200000°N 22.266667°E
Aranyosapáti (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Aranyosapáti
Aranyosapáti
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Aranyosapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Aranyosapáti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aranyosapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye északkeleti részén fekszik, a Tisza bal partján, Vásárosnaménytól 12 kilométerre északra.

A szomszédos települések: észak felől Újkenéz, északkelet felől Tiszaadony, délkelet felől Tiszavid, dél felől Gyüre, délnyugat felől Lövőpetri, nyugat felől Nyírlövő, északnyugat felől pedig Tornyospálca.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton négy irányból érhető el: Kisvárda, illetve Tiszaadony felől [a Tiszán kompon átkelve] a 4109-es úton, Vásárosnamény-Gyüre és Újkenéz felől pedig a 4115-ös úton.

Vonattal a Mátészalka–Záhony-vasútvonalon érhető el, melynek egy megállási pontja van itt; Aranyosapáti megállóhely a 4109-es út vasúti keresztezésétől nem messze délre található, közúti elérését az előbbi útból kiágazó 41 316-os számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés]

Aranyosapáti 1950-ben keletkezett két falu, Kopócsapáti és Révaranyos egyesüléséből. Révaranyos maga is két középkori falu, Aranyos és Bács összeolvadásából jött létre a 17. század végén.

Neve is utal arra, hogy valamikor apátsági birtok volt. Apáti első fennmaradt okleveles említése 1316-ból való, amikor I. Károly a területet akkori uraitól elvette és Kállai Egyed fiainak adományozta.

Bács neve a történeti forrásokban először 1331-ben, Aranyosé 1448-ban bukkan fel. Tulajdonosaik többször változtak, voltak a Várday, az Upory és az Eördögh család birtokában is.

A török hódoltság alatt a lakosság száma erősen lecsökkent. A 18. században orosz lakosok is érkeztek a településre.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Pálfi András (független)[3]
  • 1994–1998: Pálfi András (független)[4]
  • 1998–2002: Pálfi András (független)[5]
  • 2002–2006: Varga Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Kozma Erika (független)[7]
  • 2010–2014: Sándorné Kozma Erika (független)[8]
  • 2014–2016: Sándorné Kozma Erika (független)[9]
  • 2016–2019: Kazsuk Csaba (független)[10]
  • 2019–2024: Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2024– : Kazsuk Csaba (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 2016. április 10-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

[szerkesztés]

Aranyosapáti népessége 2011-ben 1988 fő volt, de 2016 elejére 2054 főre emelkedett. A népességszám növekedésében jelentős szerepet játszottak az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltözők.[13]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2041
2040
2047
2069
2005
2003
2024
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,2%-a magyarnak, 38,6% cigánynak, 0,3% ukránnak mondta magát (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,6%, református 36%, görögkatolikus 23,4%, felekezeten kívüli 5,9% (13,1% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 17,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,3% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, görögnek és örménynek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,6% volt római katolikus, 28,2% református, 17,1% görög katolikus, 3,6% egyéb keresztény, 7,9% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 16.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  6. ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  7. ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. május 22.)
  9. ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. ↑ a b Aranyosapáti települési időközi választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 10. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. ↑ Aranyosapáti települési választás eredményei (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  13. ↑ Népességrobbanás az ukrán határ melletti magyar falvakban. hvg.hu. [2017. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. május 20.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Aranyosapáti Helységnévtár
  16. ↑ Aranyosapáti Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]