Azonnali többfordulós szavazás

Az azonnali többfordulós szavazás (angolul: instant-runoff voting, rövidítve: IRV) olyan rangsorolásos (preferenciális) szavazási módszer, amely egy többfordulós választási rendszert bonyolít le egy fordulóban. Ehhez olyan szavazólapokat használnak, amelyen a jelölteket preferenciális rangsorba állíthatják a szavazók.

Az IRV egyes országokban alternative vote (AV),[1] preferenciális szavazás,[2][3] egyszeri átruházható szavazásnak (Új-Zéland),[4] vagy az Egyesült Államokban rangsorolásos szavazás (ranked-choice voting, rövidítve: RCV) is nevezik,[5] bár ezeket a neveket más rendszerekre vagy rendszerek kategóriáira is használják.[6][7][8][9] Az IRV egy győztes kiválasztására alkalmas, több mandátum kiosztására egy módosított változatát, az egyetlen átruházható szavazat (STV) rendszerét lehet használni.

Az IRV-t számos országban alkalmazzák a nemzeti választásokon. Ausztráliában és Pápua Új-Guineában a parlament alsóházának tagjait azonnali többfordulós választáson közvetlenül választják.[10][11]Hasonlóan India és Írország elnökének [12] megválasztására szintén IRV-t használnak. Számos politikai párt alkalmazza (a párt vezetőinek és elnök-/miniszterelnök-jelöltjeinek megválasztására szolgáló belső előválasztásokon/választásokon) és magánszervezetek különféle szavazási célokra, például a legjobb film Oscar-díjának megválasztására.

Magyarországon is számos alkalommal tárgyalták különböző választási reformjavaslatok keretében lehetséges alternatívaként olyan esetekre, amikor egy győztest kell megállapítani.[13] 2024-ben a Budapest XII. kerületi ellenzéki előválasztást azonnali többfordulós szavazással tartják 3 jelölt részvételével.[14]

Módszer

[szerkesztés]

Mint minden rangsorolásos szavazási módszer, ahelyett, hogy csak egy jelölt támogatását jeleznék, az azonnali többfordulós választásokon a választók sorrendbe állíthatják a jelölteket. A szavazólapokon kezdetben minden választópolgár első választását (preferenciáját) számolják meg. Ha egy jelölt az első preferenciák alapján a szavazatok több mint felével (abszolút többséggel) rendelkezik, ez a jelölt nyer. Ha egyetlen jelölt mögött sincs abszolút többség, akkor a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik. Azoknak a választóknak a szavazatai, akik a kisesett jelöltet jelölték be első választásukként, átkerülnek a még versenyben levő jelöltek valamelyikéhez a szavazalólapokon található következő preferenciáik szerint. Ez a folyamat addig tart, amíg egy jelölt a szavazatok több mint felét meg nem szerzi.

egyéni jellegű rendszerek egyszavazatos módszerek többszavazatos módszerek
Egymandátumos módszerek relatív többségi szavazás (SMP)

azonnali többfordulós szavazás (IRV)

korlátozott elfogadó szavazás (limited approval voting)

(korlátlan) elfogadó szavazás (approval voting)

Többmandátumos módszerek egyetlen nem-átruházható szavazat (SNTV)

egyetlen átruházható szavazat (STV)

többszörös nem-átruházható szavazat (MNTV)

többszörös átruházható szavazat (MTV)

Terminológia

[szerkesztés]

Az azonnali kieséses preferenciális szavazás arról kapta a nevét, ahogy a szavazatok számlálása egy egyenkénti kiseséses rendszerhez hasonló kiesési sorozatot szimulál, azzal a különbséggel, hogy nincs több forduló így a szavazók preferenciái nem változnak a kiesési körök között.[15]

A britek és az új-zélandiak az IRV-t általában "alternatív szavazásnak" (AV) nevezik ,[16][17] míg Kanadában "rangsorolt választási szavazásnak" hívják.[18] Az ausztrálok, akik az IRV-t használják a legtöbb egy győzteses választáshoz, az IRV-t "preferenciális szavazásnak" nevezik.[19] Az amerikai FairVote NGO a "rangsorolt választási szavazás" kifejezést használja, hogy az IRV-re (és az egyetlen átruházható szavazatra utaljon a többgyőzteses verzió esetén).[20] Az IRV-t használó joghatóságok, például San Francisco (Kalifornia, Maine és Minneapolis, Minnesota) törvényeikben kodifikálták a „rangsorolt választási szavazás” kifejezést. San Francisco azzal érvelt, hogy az "azonnali" szó megzavarhatja a szavazókat, hogy az eredmények azonnali elérhetőségére számítsanak.[21][22]

Az IRV-t időnként (meglehetősen összezavaróan) Hare módszereként [23] (Sir Thomas Hare után), vagy Ware módszereként (az amerikai William Robert Ware után) is emlegetik. Ha az egyetlen átruházható szavazat (STV) módszert alkalmazzák egy győztes választásra, az IRV lesz így Írország kormánya az IRV-t "arányos képviseletnek" nevezte azon tény alapján, hogy az IRV ugyanazt a szavazólapot használja elnökének és az STV parlamenti képviselőinek megválasztásához, de az IRV egy nyertes választási módszer.[24] A dél-karolinai [25] és az arkansasi [26] állam törvényei az "azonnali második fordulós szavazást" használják annak a gyakorlatnak a leírására, hogy a távollévő szavazók bizonyos kategóriái rangsorolt szavazatokat adnak le a választás a kétfordulós választás első fordulója előtt, és ezeket a szavazatokat minden további második fordulóban megszámolják.

Összehasonlítás más szavazási módokkal

[szerkesztés]
A B-re leadott szavazatok nem vesznek kárba, de a konszenzusos jelöltet nem választják meg
A B-re leadott szavazatok nem vesznek kárba, de a konszenzusos jelöltet nem választják meg

Az IRV alapú preferenciális szavazás megoldja az elveszett szavazatok [27] problémáját a többségi rendszerek keretein belül, de (más rangsorolt szavazási módszerekkel ellentétben) nem biztosítja a konszenzusos jelölt megválasztását (lásd a preferenciális szavazást). Mindkét tulajdonságot illusztrálja a lenti példa.

A szavazók első preferenciái szerinti eredmények az ábrán láthatók. Az IRV rendszerben, B jelölt az első fordulóban kiesik (mivel ő kapta a legkevesebb szavazatot), így a B-re kapott szavazatokat újraosztják a fennmaradó jelöltek között, ezek a szavazatok döntik el, ki lesz a győztes a másik két jelölt között. B támogatói szavazatai tehát nem vesznek kárba, és B jelöltsége sem torzította el a másik két jelölt közötti választást (ahogy az egyszerű többségi rendszerben történne).

Sokan azonban azt várnák, hogy ilyen helyzetben B-t kellene győztesnek kihoznia egy választási rendszernek, mint konszenzusos jelöltet.

Számlálási módszerek összehasonlítása

[szerkesztés]

Nem valószínű, hogy az IRV döntetlent eredményezne, ha kellően nagy a szavazók száma. Emiatt időnként a döntetlen eredmény végső eldöntésére javasolják olyan módszereknél (például a Smith-készletnél), amelyek nem rendelkeznek ezzel a tulajdonsággal: lásd Smith/IRV és Tideman's Alternative .

Egyenlő helyezés

[szerkesztés]

Ellentétben több másik egy győzteses módszerrel, az IRV nem ismeri az egyenlő rangsori helyezést, így figyelmen kívül kell hagyni pl. több első helyen megjelölt alternatívát tartalmazó szavazólapokat (ez olyan, mint több szavazat leadásával egy egyszerű többségi szavazáson). Ilyen szavazatokat az egyenlő helyezésig, vagy azon túl azonban lehet értékelni olyan konkrét helyzetekben, amikor az egyenlő helyezés garantáltan nem befolyásolja a választást. Ezt közvetlenül azelőtt értékelni kell, hogy egy jelölt hány elsőbbségi szavazatot kapott; más szakaszok is megtörténhetnek e kizárás nélkül, és az IRV szabályainak sérelme nélkül, és így elkerülhető egyes szavazólapok eldobása. Egyetlen jelenleg javasolt IRV-alapú szabály sem tudja minden esetben eleget tenni az egy szavazat szabályának minden esetben egyenlő rangsorolású szavazólapokra; a teljes mértékben páronkénti eredményeken alapuló szabályok, mint például a rangsorolt párok módszere és a Schulze-módszer .

Az IRV az egyszerű többségi rendszerrel összehasonlítva

[szerkesztés]

A 2013. szeptemberi ausztrál szövetségi választáson a 150 képviselőházi mandátumból 135-öt (vagyis 90 százalékot) olyan a jelöltek szereztek, aki az első helyen végeztek az első preferenciák között. A többi 15 mandátumot (10 százalék) az a jelölt szerezte meg, aki második helyen végzett az első preferenciák között.[28]

Variációk

[szerkesztés]
Példa a preferenciális szavazólap kitöltésére: "Rangsoroljon tetszőlegesen számú jelöltet a preferenciái sorrendjében"
Példa az Ausztrál Képviselőház teljes preferenciális szavazólapjára

 

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alternative Vote (amerikai angol nyelven). www.electoral-reform.org.uk. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  2. Explainer: What is preferential voting? (angol nyelven). SBS News. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  3. corporateName=Australian Electoral Commission; address=10 Mort Street: Preferential voting (ausztrál angol nyelven). Australian Electoral Commission. (Hozzáférés: 2020. november 17.)
  4. New Zealand Cities Voting to Implement Ranked Choice Voting
  5. FairVote.org: Ranked Choice Voting / Instant Runoff. FairVote. (Hozzáférés: 2019. május 30.)
  6. Toplak (2017. december 5.). „Preferential Voting: Definition and Classification”. Lex Localis – Journal of Local Self-Government 15 (4), 737–61. o. DOI:10.4335/15.4.737-761(2017). 
  7. {{cite web|url=https://www.opavote.com/methods/ranked-choice-voting%7Ctitle=Ranked-Choice Voting (RCV)|website=www.opavote.com|access-date=2019-05-30|quote=For some people, ranked-choice voting means any voting method where voters rank candidates. For these people, ranked-choice voting includes not only [[Instant- runoff voting and the single transferable vote, but also Condorcet voting and the Borda count.}}
  8. FairVote.org: Ranked Choice Voting / Instant Runoff. FairVote. (Hozzáférés: 2019. május 31.) „Examples of uses of RCV include: Australia (... multi-winner form of it for senate elections); Ireland (... multi-winner form for parliament and many local elections; Malta (multi-winner form for parliament)...”
  9. Rubel: 'Ranked Choice' replaces 'Instant Runoff' as new election format in first Just Community decision this year. The Boiling Point, 2019. május 24. (Hozzáférés: 2019. május 31.) „The ranked choice system ... voters rank each candidate from favorite to least favorite, and the winner is the candidate who was, on average, voted the highest.”
  10. Australian Electoral Commission. Aec.gov.au, 2014. április 23. (Hozzáférés: 2014. április 30.)
  11. Understanding the Limited Preferential Voting system – EMTV Online (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 18.)
  12. Ireland Constitution, Article 12(2.3). International Constitutional Law, 1995. (Hozzáférés: 2008. február 15.)
  13. Egy jobb (elő)választási rendszer minőségibb politikát is hozhatna (magyar nyelven). telex, 2024. március 22. (Hozzáférés: 2024. április 8.)
  14. Előválasztás 2024. elovalasztas24.hu. (Hozzáférés: 2024. április 8.)
  15. Second Report: Election of a Speaker. House of Commons Select Committee on Procedure, 2001. február 15. (Hozzáférés: 2008. február 18.)
  16. BBC News – Alternative vote. bbc.com. British Broadcasting Corporation, 2012. február 8. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
  17. Opinion: OUSA Needs the Alternative Vote. Critic – Te Arohi. Otago University Students' Association, 2017. szeptember 30. (Hozzáférés: 2019. október 9.)
  18. What is Ranked Choice Voting?. City of London. [2018. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  19. Liberal plan to change federal voting laws may have crossbench support”, The Guardian, 2020. december 11. (Hozzáférés: 2021. február 13.) (angol nyelvű) 
  20. How RCV Works (amerikai angol nyelven). FairVote, 2019. augusztus 17. (Hozzáférés: 2018. augusztus 17.)
  21. Appendix D, Instant Runoff Voting, San Francisco Charter § 13.102 https://sfgov.org/ccsfgsa/sites/default/files/Voting%20Systems%20Task%20Force/AppendixD__.pdf.
  22. Arntz: Ranked-Choice Voting: A Guide for Candidates. Department of Elections: City and County of San Francisco, 2005. február 2. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.) „"In San Francisco, ranked-choice voting is sometimes called 'instant run-off voting.' The Department of Elections generally uses the term ranked-choice voting, because it describes the voting method—voters are directed to rank their first-, second- and third-choice candidates. The Department also uses the term ranked-choice voting because the word 'instant' might create an expectation that final results will be available immediately after the polls close on election night."”
  23. Pacuit (2011. augusztus 3.). „Voting Methods”. 
  24. Proportional Representation. Citizens Information Board. (Hozzáférés: 2019. augusztus 17.)
  25. South Carolina General Assembly : 116th Session, 2005–2006. Scstatehouse.gov. (Hozzáférés: 2015. március 1.)
  26. Bill Information. Arkleg.state.ar.us. (Hozzáférés: 2015. január 28.)
  27. J. R. Chamberlin and M. D. Cohen, ‘Toward Applicable Social Choice Theory...’, (1978).
  28. Antony Green (8 September 2015). Preferences, Donkey Votes and the Canning By-Election – Antony Green's Election Blog (Australian Broadcasting Corporation). Retrieved 8 September 2015.