Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)

Báthori István
A hagyomány szerint a kolozsvári Mátyás király emlékmű szoborcsoportján az egyik mellékalak Báthori Istvánt ábrázolja
A hagyomány szerint a kolozsvári Mátyás király emlékmű szoborcsoportján az egyik mellékalak Báthori Istvánt ábrázolja
a Magyar Királyság országbírója
Hivatali idő
1471 – 1493
ElődPálóczy Mátyás
UtódKórógyi János
a Magyar Királyság erdélyi vajdája
Hivatali idő
1479 – 1493
ElődVingárti Geréb Péter
UtódLosonczi László, Drágffy Bertalan
Született1430[1]
Magyar Királyság
Elhunyt1493 (62-63 évesen)[1]
Pártpolitikus a politikai pártok megjelenése előtt
SzüleiBáthori István
Foglalkozáspolitikus
Vallásrómai katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Báthori István témájú médiaállományokat.
Ez a szócikk az ecsedi Báthory vajdáról szól. Hasonló címmel lásd még: Báthory István (egyértelműsítő lap).

Ecsedi Báthori István (1430–1493) erőszakosságáról és a hatalom utáni vágyáról híres főnemes, kiváló hadvezér. A Várnánál elesett Báthori István korábbi országbíró és Butkai Borbála hat fia közül az egyik. Báthori Erzsébet ükapja.

Élete

[szerkesztés]

1458-tól asztalnokmester, 1471-től 1493-ig országbíró. Részt vett a kenyérmezei ütközetben, ahol Kinizsi Pállal együtt győzelmet aratott. Több hadjáratot vezetett a törökök és Moldva ellen. 1479-től 1493-ig erdélyi vajda.

Mátyás halála után II. Ulászló szolgálatába áll. Kinizsi Pállal együtt az egyetlen ütőképes sereg vezére. Báthori és Kinizsi Pál temesi ispán főkapitány egyesült serege 1479. október 13-án ütközött meg Kenyérmezőnél az Isza bég vezette portyázó oszmánokkal, akik előtte végigfosztogatták Erdély déli részét. A győztes csata után Kinizsi úgy járta a győzelmi táncát, hogy a foga közt és két karjában is, egy-egy török hadifoglyot tartott.[2] 1490. július 4-én szétverte Corvin János hadait Csontmezőnél (Kölesd),[3] és visszafoglalta Miksa osztrák uralkodótól Fehérvárat.

1491-ben részt vett a pozsonyi béketárgyalásokon az Ulászló-párti magyar küldöttség tagjaként, akik a Miksa-párti német küldöttséggel békét kötöttek 1491. november 7-re dátumozva. Az aláírásra valószínűleg november 23-án került sor, ekkor helyette unokaöccse, Báthori György írta alá a német példányt, mivel a vajda a magyar arisztokrácia azon utolsó nemzedékéhez tartozott, aki még nem tudott írni. Hasonló okok miatt Ország László lovászmester és Rozgonyi László kamarásmester helyett Bakócz Tamás kancellár írt alá.[4]

Az Erdélyben véghezvitt zsarnokságai miatt a székelyek lázadozni kezdtek. 1493-ban Ulászló Bakócz Tamás közbenjárásával lemondatta. Bukását nehezen viselte és hamarosan meghalt.

Utóélete

[szerkesztés]

A Kenyérmezőnél szerzett kincsekből Nyírbátorban ferences zárdát alapított, melynek templomában temették el. Itt fennmaradt szépen faragott szarkofágja és reneszánsz lófejpajzsos címere. A nyírbátori múzeum az ő nevét viseli.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b 2017. október 9., Báthory, Stephan, 12629
  2. ↑ 1479. október 13. | A kenyérmezei csata
  3. ↑ Schönherr Gyula: Hunyadi Corvin János : 1473-1504, Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1894.
  4. ↑ Neumann Tibor: Békekötés Pozsonyban – országgyűlés Budán: A Jagelló–Habsburg kapcsolatok egy fejezete (1490–1492). Századok, CXLV. évf. 2. sz. (2011) 297. o.

Források

[szerkesztés]
  • Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
  • Horváth Richárd–Neumann Tibor: Ecsedi Bátori István. Egy katonabáró életpályája, 1458–1493; MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp., 2012 (Magyar történelmi emlékek. Értekezések)