Badacsonytördemic | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Tapolcai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Csonka Gergő (független)[1] | ||
Irányítószám | 8263 | ||
Körzethívószám | 87 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 873 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 86,63 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 17° 28′ 26″46.810019°N 17.473919°EKoordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 17° 28′ 26″46.810019°N 17.473919°E | |||
Badacsonytördemic weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Badacsonytördemic témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Badacsonytördemic község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
A Badacsony északnyugati oldalán fekszik. Hozzá tartozik a központjától délkeletre fekvő Badacsonylábdihegy üdülőterület. Külterületeinek jelentős hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park részét képezi.
A közvetlenül határos települések: észak felől Nemesgulács, kelet felől Badacsonytomaj, nyugat felől Szigliget, északnyugat felől pedig Kisapáti. Balatoni vízterületei révén dél felől határos még a tó déli partján fekvő Balatonfenyvessel is.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 71-es főút, mely a lakott területének déli széle mellett húzódik végig kelet-nyugati irányban. Belterületén a 7341-es út (a „Római út”) halad végig; központját a 71-essel a 73 139-es számú mellékút köti össze, amely a kereszteződéstől a 71 123-as számmal folytatódik Szigliget irányába.
A hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal érinti, melynek egy megállóhelye és egy állomása van itt: a főváros felől sorrendben előbb Badacsonylábdihegy megállóhely, mely a névadó településrész déli szélén helyezkedik el, közvetlenül a 71-es főút mellett, majd Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomás, a falu központjához közel; utóbbi közúti elérését a 73 139-es útból kiágazó 73 311-es számú mellékút (települési nevén Vasút utca) biztosítja.
Területe már a bronzkorban is lakott volt. Első fennmaradt okleveles említése 1219-ből való, Turdemiz néven. A középkorban egytelkes nemesek lakták, erre utalt korábbi, 1950-ig viselt neve, a Nemestördemic. A település eredetileg Szent István király korától az 1950-es megyerendezésig Zala vármegyéhez tartozott. Nemesi falu jellege 1848-ban szűnt meg.
A 20. század elején a Badacsonyban nyitott bazaltbánya hatására a település fejlődésnek indult, de máig megőrizte falusias jellegét.
Badacsonytördemic a badacsonyi borvidék része. Lakói a szőlőtermesztés és bortermelés mellett főként idegenforgalomból élnek.
A településen az 1998. október 18-án megtartott önkormányzati választás érdekessége volt, hogy az országos átlagot jóval meghaladó számú, összesen 8 polgármesterjelölt indult. Ilyen nagy számú jelöltre az egész országban csak tíz település lakói szavazhattak, ennél több (9, 10 vagy 12) aspiránsra pedig csak öt másik településen volt példa.[5] Az akkor megválasztott polgármester azonban nem tudta kitölteni a teljes ciklusát, mivel 2000 kora tavaszán elhunyt;[15] az emiatt szükségessé vált időközi polgármester-választást 2000. június 4-én tartották meg.[6]
2017. január 15-én ugyancsak időközi polgármester-választást kellett tartani a településen,[12] ezúttal is az előző polgármester halála okán.[16]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 871 | 879 | 878 | 904 | 833 | 874 | 873 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,5%-a magyarnak, 4,1% németnek, 0,9% cigánynak mondta magát (19,7% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 2,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,2% (24,4% nem nyilatkozott).[17]
2022-ben a lakosság 85,1%-a vallotta magát magyarnak, 3,4% németnek, 0,7% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, románnak, örménynek, bolgárnak, ukránnak és szlováknak, 5,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,5% volt római katolikus, 3,1% református, 0,5% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 10,1% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).[18]