Baglad | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lóránt Beáta (független)[1] | ||
Irányítószám | 8977 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 43 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 7 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Baglad témájú médiaállományokat. | |||
Baglad község Zala vármegyében, a Lenti járásban. Közigazgatásilag a rédicsi körjegyzőséghez tartozik.[3]Magyarország harmincnegyedik legkisebb települése,[4] lakosainak száma 50-nél is kevesebb.
Az Őrségben, a Nagy-völgyi-patak melletti sík területen fekszik Csesztregtől 5 kilométerre délnyugatra, Lentitől 8 kilométerre északnyugatra, a 86-os főúttól 2,5 kilométerre nyugatra, a 7418-as út mentén, amelyből déli határszélén ágazik el a Nemesnépre vezető 7421-es út. Munkanapokon viszonylag sűrűn közlekednek az autóbuszok a település és Lenti között, hétvégén azonban csak egy járat érinti.
A településre utaló első fennmaradt említés 1715-ből való. A Baglad név 1773 óta használatos. A 19. században az itt létrejött aprófalu Alsólendva vonzáskörzetébe tartozott. A trianoni békeszerződés után Alsólendva Jugoszláviába került, de Baglad Magyarországon maradt. Lakóinak száma 1935-ben még 271 fő volt, de később Magyarország és Jugoszlávia rossz viszonya miatt hátrányos helyzetűvé vált, lakosságszáma nagy mértékban csökkent, s mára elöregedett törpefaluvá lett.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 50 | 42 | 38 | 21 | 41 | 43 | 43 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,3%, cigány 8,5%. 68,7% római katolikusnak, 10,4% felekezeten kívülinek vallotta magát.[13]
2022-ben a lakosság 75,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% németnek, 4,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 58,5% volt római katolikus, 4,9% református, 2,4% egyéb keresztény, 7,3% felekezeten kívüli (26,8% nem válaszolt).[14]