Bakonya (Magyarország)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bakonya (egyértelműsítő lap).
Bakonya
faluközpont
faluközpont
Bakonya címere
Bakonya címere		 Bakonya zászlaja
Bakonya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállásközség
PolgármesterSeres József (független)[1]
Irányítószám7675
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség342 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,37 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 08″, k. h. 18° 05′ 02″46.085689°N 18.083819°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 08″, k. h. 18° 05′ 02″46.085689°N 18.083819°E
Bakonya (Baranya vármegye)
Bakonya
Bakonya
Pozíció Baranya vármegye térképén
Bakonya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonya témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bakonya község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A Nyugati-Mecsekben fekszik, Pécstől mintegy 15 kilométerre. Közigazgatási területe kelet felől Kővágótöttössel, dél felől Bicsérddel, nyugat felől Bodával, északnyugat felől pedig Hetvehellyel szomszédos, és észak-északnyugat felől csúcspontosan határos Bükkösddel is.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közigazgatási területének déli peremén húzódik a 6-os főút, ezen érhető el a legkönnyebben Budapest-Szekszárd-Pécs és Szigetvár-Barcs felől is. Lakott területére azonban csak a 6605-ös útból délnek kiágazó 66 134-es számú mellékút vezet, illetve Kővágótöttös felől elérhető egy változó minőségű önkormányzati úton is.

Története

[szerkesztés]
A helyi uránbányász-emlékmű

Bakonya Baranya vármegye legősibb falvainak egyike, az újkőkorszaki vonaldíszes kerámia kultúrájának népe élt itt, amiről kis kerámiatöredékek tanúskodnak. Később, a Krisztus előtti 3–4. században a feltárt leletek szerint kelták lakták.

Első fennmaradt írásos említése 1235-ből való. Elnevezése a szláv eredetű bukovina – bükkös, bükkerdő – szóból ered. II. Endre király korabeli levele arra utal, hogy akkor a pécsi székesegyházhoz tartozott.

Lakosai egészen a közeli uránbánya feltárásáig, azaz az 1950-es évek közepéig túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó emberek voltak, de a magyarországi uránércbányászat elkezdődésekor többségük bányász lett, vagy valamilyen az uránbányászathoz kapcsolódó, azt kiszolgáló szolgáltatóipari munkát végzett. A bánya 1989-es bezárása után a falu hanyatlásnak indult.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Vakaró András (független)[3]
  • 1994–1998: Vakaró András (független)[4]
  • 1998–2002: Varga István (független)[5]
  • 2002–2006: Varga István Csaba (független)[6]
  • 2006–2010: Varga István (független)[7]
  • 2010–2014: Varga István Csaba (független)[8]
  • 2014–2019: Varga István Csaba (független)[9]
  • 2019–2024: Janz Anikó (független)[10]
  • 2024– : Seres József (független)[1]
helytörténeti múzeum

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
330
328
322
336
338
342
337
342
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,9%-a magyarnak, 15,2% cigánynak, 0,9% horvátnak, 0,6% lengyelnek, 2,1% németnek mondta magát (3,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,9%, református 1,2%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 26% (20,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 70,2%-a vallotta magát magyarnak, 17,3% cigánynak, 1,8% németnek, 0,3% görögnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (29,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,1% volt római katolikus, 0,6% református, 21,3% felekezeten kívüli (57% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Ismert emberek

[szerkesztés]
  • Itt élt és alkotott Vörös Vince kisgazdapárti politikus, író, gazda. 1941-ben a Magyar Parasztszövetség alapító tagja, majd titkára, 1944-től a nemzetgyűlés tagja, a Magyar Közösség elleni kirakatper egyik vádlottja volt. 1989 júniusától az újjáalakult FKgP pártelnöke. 1990-ben képviselővé, május 2-án az Országgyűlés alelnökévé választották.
  • Itt született 1950. június 21-én Csoma Dezső esperes-plébános.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
  5. ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  6. ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  7. ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
  8. ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  10. ↑ Bakonya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  11. ↑ Bakonya Helységnévtár
  12. ↑ Bakonya Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]