Az Öreg-Bakony közepén, a Bakony legmagasabb hegye, a 709 méter magas Kőris-hegy közelében, a Gerence-patak völgyében fekszik. A legközelebbi város a 16 kilométerre lévő Zirc.
Első fennmaradt írásos említése 1083-ból való (Beli). A település története mindvégig összefonódott a bencésmonostoréval, melyet I. István alapított. Az Árpád-korban jelentős szellemi központ volt. 1023–1030 között itt remetéskedett Szent Gellért, előtte pedig Szent Günter. A falutól nem messze egy kápolna is emléket állít nekik.
A török időkben teljesen elpusztult, majd a pannonhalmi apátság birtokába került, amely a török kiűzése után újratelepítette. A 18. század elején szlovákok, majd a század végén németek költöztek a faluba. 1815–1859 között híres üveghuta működött a településhez tartozó Somhegypusztán.
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,3%-a németnek, 0,1%-a cigánynak, 0,1%-a szlováknak mondta magát (15% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,1%, református 1,9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,7% (17,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% németnek, 0,5% ukránnak, 0,5% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,8% volt római katolikus, 2,8% református, 1,2% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 5,9% felekezeten kívüli (34,5% nem válaszolt).[12]
Guzmics Izidor (1786–1839) bencés szerzetes, közíró, teológus, az MTA tagja, Kazinczy Ferenc egyik leghívebb barátja, 1832 és 1839 között bakonybéli apát
Utolsó éveiben itt működött és itt is halt meg Kovács Márk János (1782–1854) bencés szerzetes, tanár, hitszónok, költő.
Cseh Tamás zeneszerző, előadóművész, akit 2009. április 18-án Bakonybél díszpolgárává választottak. A faluban, amely indiántáborok kiindulópontja is, saját birtokkal rendelkezett. Élete utolsó két esztendejében Bakonybél állandó lakosa volt.[19]
Zoltvány Irén Lajos irodalomtörténész, pedagógus, a pannonhalmi főiskola egykori igazgatója, 1921–1938 között Bakonybél apátja
Tölgyesi József: Bakonybél és környéke; Panoráma, Bp., 1988
Veress D. Csaba: Bakonybél története; Viza, Veszprém, 2000
A béli Szent Mauríciusz Monostor története, 1018–1998; Szt. Mauríciusz Monostor, Bakonybél, 2002
Isten házában, közösségben. Bencés monostor ezer éve Bakonybélben; szerk. Vásárhelyi Anzelm; Szent Mauríciusz Monostor, Bakonybél, 2013
Szökrényes Anita: Bakonybél a Bakony szívében; Szülőföld,Gencsapáti, 2016
Vallis sanctorum. Fejezetek a bakonybéli monostor ezeréves történetéből; szerk. Dénesi Tamás; Szt. Mauríciusz Monostor–Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, Bakonybél–Pannonhalma, 2020 (Studia ex Archivo Sancti Martini edita)