Bakonyjákó | |||
A község látképe Farkasgyepű felől (1943) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szilvási Zoltán (független)[1] | ||
Irányítószám | 8581 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 665 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 13,78 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 47,18 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 13′ 30″, k. h. 17° 36′ 11″47.225100°N 17.602981°EKoordináták: é. sz. 47° 13′ 30″, k. h. 17° 36′ 11″47.225100°N 17.602981°E | |||
Bakonyjákó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyjákó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bakonyjákó (németül Jakobsdorf im Buchenwald vagy Jaka) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Az Északi-Bakony nyugati szélén fekszik Pápától, a legközelebbi várostól 15 kilométerre..
Első írásos említése 1351-ből maradt fenn (Jakotelke). A 15. század végéig Döbrönte várához tartozott, és a Himfi család birtoka volt. A 16. század elején az Esegvári család birtokolta. A török hódoltság idején elnéptelenedett, és csak a 18. század közepén kezdett újra benépesülni. Ekkor a Vajda család telepített római katolikus németeket a faluba.
Az 1910-es népszámláláskor 1833 lakosa volt, ebből 316 magyar, 1515 német. Vallásuk szerint 1780 római katolikus, 13 evangélikus és 32 izraelita.
A 20. században lakosainak száma jelentősen csökkent, a század elején az amerikai kivándorlás, a második világháború után pedig a kitelepítés következtében (243 német családot telepítettek ki a faluból[3][4]).
A település neve 1909-ig Jákó volt.[5]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 634 | 622 | 630 | 707 | 685 | 662 | 665 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 79,7%-a magyarnak, 21,7% németnek, 2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (20,3% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,1%, református 10,5%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 0,8% (27,6% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 6% németnek, 0,7% cigánynak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek, ukránnak és szlováknak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,9% volt római katolikus, 8,8% református, 2% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,3% izraelita, 0,7% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 8,2% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).[15]