Bakonyszentiván | |||
![]() | |||
A római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Veszprém | ||
Járás | Pápai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Frum István (független)[1] | ||
Irányítószám | 8557 | ||
Körzethívószám | 89 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 215 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 24,18 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,14 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
Bakonyszentiván weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bakonyszentiván témájú médiaállományokat. | |||
Bakonyszentiván (németül: Sankt-Iwan[3]) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
A Bakonyalja lankái között, Veszprém vármegye északi részén fekszik. Külterületén áthalad a 832-es főút Pápa és Kisbér közötti szakasza; a faluközpontba az ebből elágazó 83 119-es mellékúton lehet eljutni, amely a település belterületén a Béke utca, majd a Zrínyi utca nevet viseli, és a települést elhagyva még továbbhalad Bakonyságig.
A településnek két lakott külterülete is van: Hangyálostanya és Szakácsmalom.[4]
A település kialakulása a falu honlapján szereplő adatok szerint a 13. század közepére tehető, s nevét Keresztelő Szent Jánosról kapta. A 16. században, Magyarország török hódoltsága idején ez a környék is elnéptelenedett, majd később az Esterházy család birtokába került, amely német nemzetiségű családokat telepített be. Az új sváb telepesek évszázadokon át elsősorban mezőgazdaságból és fakitermelésből éltek. A 20. század történései nem kedveztek a településnek, ennek tudható be, hogy 1980-ban 200 fővel alacsonyabb volt Bakonyszentiván lélekszáma, mint két évszázaddal korábban, 1785-ben.[5]
Bakonyszentivánt jelenleg mintegy 250 állandó lakos lakja, akiknek több mint negyede nyugdíjas, s közülük sokan és egyre többen szorulnak gondozásra. Az aktív korú családok zöme három- vagy többgyermekes, de a település koreloszlása ennek ellenére is elöregedő tendenciát mutat. A fiatalok közül munkahely hiányában sokan elköltöztek a faluból. A közüzemi szolgáltatások közül a vezetékes víz- és gázellátás és a szervezett szemétszállítás biztosított, és ki van építve a telefon- és kábeltévé-hálózat is. 1997. augusztus 15. óta falugondnoki szolgálat működik, a postai ellátást pedig 2004. május 1. óta mozgópostai szolgáltatás biztosítja.[6] A községben a "nagy" önkormányzat mellett német nemzetiségi önkormányzat is van háromfős képviselő-testülettel.[7]
A településen 2016. október 2-án időközi polgármester- és képviselő-testületi választást kellett tartani,[15] mert a képviselő-testület június 27-én feloszlatta magát, miután a képviselők nem értettek egyet a polgármester fejlesztési elképzeléseivel.[16][19] A választáson az addigi polgármester asszony is elindult, de a győztestől jelentősen lemaradva (alig negyedannyi szavazatot szerezve) csak a második helyet érte el a három induló közül.[15]
Még ugyanabban az önkormányzati ciklusban, 2019. február 17-én újra időközi polgármester-választást kellett tartani Bakonyszentivánon[17] a bő két évvel korábban megválasztott polgármester halála miatt;[20] posztjáért ekkor már csak egy jelölt indult.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 220 | 224 | 232 | 217 | 216 | 217 | 215 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 95,2%-a magyarnak, 18,7% németnek, 10% cigánynak, 0,5% szerbnek mondta magát (4,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,4%, református 1,4%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 3,8% (12,9% nem nyilatkozott).[21]
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 19,4% németnek, 1,9% cigánynak, 0,5% görögnek, 0,5% szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,8% volt római katolikus, 2,3% református, 0,9% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 12,5% felekezeten kívüli (37% nem válaszolt).[22]
Római katolikus temploma 1794-ben épült késő barokk stílusban. A templom oltárképe (1801) Schmidt József munkája. Érdekessége a kápolnájában látható altöttingi Szűzanya-szobor.
Fontos építészeti emlék az 1873-ban készült Kálvária is, melynek építtetője a kereszten lévő monogram szerint Tülmann Jánosné Radics Magdolna lehetett. Érdekessége, hogy nem 14, csak 7 stációja van (a kápolnával együtt).
A helyi német nemzetiség építészeti emléke a főúti leágazásnál látható érdekes kőkép.[23]