Balassa Béla (közgazdász)

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Balassa Béla
Született1928. április 6.[1][2]
Budapest
Elhunyt1991. május 10. (63 évesen)[2]
Washington
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
  • John Addison Porter Prize (1959)
  • Bernhard Harms Prize (1984)[3]
  • Honorary doctorate from the Sorbonne University Paris (1989. június 6.)[4]
Sablon • Wikidata • Segítség
Ez a szócikk a közgazdászról szól. Hasonló címmel lásd még: Balassa Béla (egyértelműsítő lap).

Balassa Béla (Budapest, 1928. április 6. – Washington, 1991. május 10.) magyar közgazdász, a Johns Hopkins Egyetem professzora.

Életpályája

[szerkesztés]

Tanulmányait Budapesten a Budapesti Kereskedelmi Akadémián (1948), majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (1951), továbbá a Yale Egyetemen (1958–1959) végezte.

  • 1962–67 tanársegéd, Yale Egyetem
  • 1966–1991 Professzor Johns Hopkins Egyetem
  • 1966– Világbanki tanácsadó,
  • 1970–71 a REStat szerkesztője; az Összehasonlító Közgazdaságtani Szövetség elnöke
  • 1979–80 elnök, Association of Comparative Economic Studies
  • 1980 Institut de France, ösztöndíjas

Az európai integráció ötlépcsős modellje

[szerkesztés]

A Balassa Béla által kidolgozott ötlépcsős modell öt lépcsőfoka:[5]

1.Szabadkereskedelmi övezet: szabadon kereskednek az árukkal, áramolnak a szolgáltatások, a tagok egymással szemben lebontják a vámokat, eltörlik a kvótákat (mennyiségi korlátokat), de harmadik állammal szemben mindenki maga állapít meg tarifákat.

2.Vámunió: harmonizálják a vámokat harmadik államok irányába (egymás között már eltörölték)

3.Egységes, közös belső piac: az áruk és szolgáltatások mellett a tőke és munkaerő is szabadon áramolhat (de a tagállamok kapnak időt ennek bevezetésére 3+5+2 évet)

4.Gazdasági és Monetáris Unió (EMU): gazdaságukat, gazdaságpolitikájukat összehangolják, a tagállamok monetáris- és árfolyam politikájukat átengedik, költségvetési politika állami kézben marad. Bevezetik a közös valutát. Itt tart most az EU.

5.Politikai Unió: már a politikai intézmények is összefonódnak, ezáltal megszűnnek az önálló államok.

Leghíresebb munkái

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. május 4.)
  2. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ https://www.ifw-kiel.de/events-1/bernhard-harms-prize/bernhard-harms-prize/view?set_language=en, 2017. február 23.
  4. ↑ Journal officiel de la République française (francia nyelven), 1989. június 14.
  5. ↑ Németh, Gréta, Bagi Laura, Bíró Bence, Bodnár Petra, Horváth László Csaba, Kurunczi Regina, Mile Benedek, Nagy Andrea Krisztina, Novák Zsuzsanna, Simity Zora, Simon Vivien, Türei Sándor,.szerk.: Novák Zsuzsanna: Magyar származású közgazdászok itthon és külföldön a II. vh. után – Válogatás a 2019-2020. évi elmélettörténeti versenyhez kapcsolódó tanulmányokból, Szakmai lektor: Horváth László Csaba, 9, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Pénzügyek tanszék (2021. október 20.)