Baranyahídvég | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Nagy Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 7841 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 174 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 20,73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 8,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″45.846389°N 18.022778°EKoordináták: é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″45.846389°N 18.022778°E | |||
Baranyahídvég weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyahídvég témájú médiaállományokat. | |||
Baranyahídvég (horvátul: Idvik [3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Az Ormánság északi részén, a Fekete-víz mellett fekszik Harkánytól nyugatra, Vajszló és Kémes között.
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Vajszlón át közelíthető meg a legegyszerűbben.
Baranyahídvég (Hídvég) neve először középkori forrásokban maradt fenn, Hydwegh néven. Később Kishídvég alakban tűnt fel, akkor a nyúlszigeti apácák birtokolták.
A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, de a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt lakosai elmenekültek, a település elnéptelenedett.
A 18. század közepén reformátusok lakták, de az évszázad második felében katolikusok is betelepültek.
A 20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek a faluban, de az etnikum többségében magyar maradt.
A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság biztosította.
Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): „Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson.”
A település népességének változása:
Lakosok száma | 188 | 183 | 178 | 165 | 162 | 171 | 179 | 174 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 36,2% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 20,2%, felekezeten kívüli 6,9% (5,3% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 31% cigánynak, 0,6% németnek, 0,6% szerbnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 15,2% református, 0,6% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 2,9% egyéb katolikus, 4,7% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).[13]