Baranyajenő | |||
Látkép a faluról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Hegyháti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Balogh Csaba (független)[1] | ||
Irányítószám | 7384 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 392 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 26,82 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,55 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″46.270833°N 18.044722°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″46.270833°N 18.044722°E | |||
Baranyajenő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyajenő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baranyajenő (németül: Jening) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Sásdtól nyugat-északnyugatra terül el, központján a Pécs-Kaposvár közti 66-os főút húzódik végig. Nyugati határszélén ágazik ki a főútból egy közel 12 kilométer hosszú mellékút, a 66 101-es út, Baranyaszentgyörgy, Tormás és Szágy településekre.
Baranyajenő és környéke már az ókorban lakott hely volt, a falu határában római korból származó leletanyag került felszínre.
A település egykor a Jenő törzsbeliek lakhelye volt; neve is erre utal.
Fennmaradt oklevelek 1283-ban említették először Jenew írásmóddal. Baranyajenő (Jenő) birtokosai a nyúlszigeti (Margit-sziget) apácák voltak, akiknek kolostoruk is állt itt egykor. Később a pálos rend szerzetesei is megtelepedtek a faluban.
A török hódoltság alatt vár épült a mai templom Várdombnak nevezett helyén. A magyarlakta falu a hódoltság alatt sem néptelenedett el. Földesura akkor a pécsi püspök volt, s a Jankovich családnak is volt birtoka a település határában. Később, az 1760-as években lotaringiai németek telepedtek le a községben.
1945 után a németek többségét kitelepítették a faluból.
A településen 2016. április 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 442 | 439 | 412 | 416 | 424 | 404 | 395 | 392 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 40,3% cigánynak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 0,7%, evangélikus 2%, felekezeten kívüli 0,7% (15,4% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 18,3% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,5% református, 2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).[14]