Barlahida | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
Vármegye | Zala | ||
Járás | Lenti | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hári Barnabás (független)[1] | ||
Irányítószám | 8948 | ||
Körzethívószám | 92 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 119 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 17,7 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 43′ 02″, k. h. 16° 42′ 04″46.717130°N 16.701040°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 02″, k. h. 16° 42′ 04″46.717130°N 16.701040°E | |||
Barlahida weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Barlahida témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barlahida Zala vármegye egyik községe a Lenti járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.
A település a Göcsej domboldalain fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Közigazgatási területén áthalad a 7401-es út, amelyen északról Zalaegerszeg és Nagylengyel, délről pedig Nova felől közelíthető meg; lakott területét illetően azonban zsákfalunak tekinthető, mivel oda csak az említett útból leágazó, bő egy kilométer hosszú 74 123-as számú mellékút vezet. Autóbuszjáratok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.
Barlahida első említse 1394-ből való. A 15. század során sokszor cserélt gazdát, illetve sokat vitázott a környező településekkel, így komolyabb fejlődés nem volt tapasztalható ebben az időszakban. A könnyen elérhető települést a törökök sokszor megtámadták a 16. században, így 1600-ra már teljesen elpusztult.
Az 1750-es években szlovének telepítették be ismét Barlahidát, azonban a 19. század közepére átvették a magyar szokásokat, illetve a magyar nyelvet. Az 1950-es években az addig elzárt településről sokan vándoroltak el, így lakosságszáma a harmadára esett vissza. A település továbbra is hátrányos helyzetű, bár egyre jelentősebb a falusi turizmus.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 120 | 112 | 109 | 98 | 109 | 116 | 119 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 95,1%, német 4,06%. A lakosok 46,77-a% római katolikusnak, 28,32% evangélikusnak, 12,1% reformátusnak, 3,2% felekezeten kívülinek vallotta magát (8,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 78,9%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% németnek, 4,6% cigánynak, 3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 22% evangélikus, 10,1% református, 0,9% egyéb katolikus, 4,6% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).[12]