Baskó | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Gönci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Gaburi Imre (független)[1] | ||
Irányítószám | 3881 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 155 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 5,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 29,64 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Központi-Zemplén[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 58″, k. h. 21° 20′ 12″48.332869°N 21.336631°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 58″, k. h. 21° 20′ 12″48.332869°N 21.336631°E | |||
Baskó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baskó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Baskó egy település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
A Zempléni-hegység középső részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól bő 60 kilométerre keletre, a legközelebbi várostól, Abaújszántótól mintegy 16 kilométerre északkeletre. Erdőkkel borított külterületén, főleg a falutól északra aránylag komolyabb hegyek magasodnak: határszéle közelében legalább négy olyan hegycsúcs található, amely 650-700 méter közti magasságig emelkedik.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Mogyoróska, kelet felől Erdőhorváti, dél felől Erdőbénye, délnyugat felől Sima és Boldogkőújfalu, nyugat felől Boldogkőváralja, északnyugat felől pedig Arka és Fony.
Zsáktelepülés, így közúton csak egy útvonalon érhető el, az Abaújkér-Erdőbénye-Szegilong közt húzódó 3705-ös útról letérve, Sima központján keresztül, a 37 116-os számú mellékúton.
Baskó és környéke már ősidők óta lakott hely volt, amit a község közelében az 1800-as évekbe talált kőkori maradványok is bizonyítanak. 1388-ban említik először, mint irtásfalut, ekkor a boldogkői várhoz tartozott. Lakói nagyrészt erdőgazdálkodásból éltek.
A 14. században Zsigmond király adományozta a Czudar családnak. A 15–16. században birtokosa Brankovics György szerb despota volt, később a Szapolyaiaké lett, majd a Trautson család szerezte meg, aki ruszin telepesekkel népesítette be az elnéptelenedett, majdnem lakatlanná vált falut.
A 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor Baskónak 563 lakosa volt, melyből 83 római katolikus, 472 görögkatolikus volt.
Az utóbbi évtizedekben a település népességszáma egyre csökkent, mára azonban, úgy tűnik, ez a folyamat megállt.
A településen 2008. szeptember 13-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző faluvezetőnek a tisztségével összefüggő bűncselekmény miatt megszűnt a polgármesteri jogviszonya.[13] Hegedűs Szilárdot néhány hónappal korábban jogerős bírósági ítéletben marasztalták el, de a közügyektől nem tiltották el,[14] így indulhatott az időközi választáson, amit meg is nyert.[9]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 166 | 168 | 181 | 161 | 156 | 151 | 155 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A falu népessége 1949-ben még 698 fő volt, az ezt követő évtizedekben drasztikusan lecsökkent a település lakosság száma. 1970-ben 447 fő, 1990-ben már csak 269 fő volt.[15]
2001-ben a településen a lakosságnak 99%-a magyar, az 1%-a cigány származású volt.[16]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,8% németnek, 35,5% ruszinnak mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6%, református 1,8%, görögkatolikus 91,6% (0,6% nem válaszolt).[17]
2022-ben a lakosság 95,5%-a vallotta magát magyarnak, 47,4% ruszinnak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,2% volt római katolikus, 0,6% református, 78,8% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,6% ortodox, 1,9% felekezeten kívüli (13,5% nem válaszolt).[18]