Basszania

Basszania
? Mat-torkolat ?, Albánia Albánia
A harmadik római–illír háború térképi ábrázolása, Basszania jelölésével
A harmadik római–illír háború térképi ábrázolása, Basszania jelölésével
NévváltozatokBassania
Lakóiillírek

Basszania (ógörög Βασσανία, latin Bassania) az ókori Illíria egyik erődített települése volt a mai Északnyugat-Albánia területén, amelynek elhelyezkedése mindmáig bizonytalan, de vélhetően a Mat(wd) torkolatvidékén feküdt. Az i. e. 168. évi harmadik római–illír háború során az illírek sikertelenül ostromolták erődjét.

Fekvése és története

[szerkesztés]

Titus Livius történeti munkájában azt jegyezte le, hogy Basszania az Illír Királyság székvárosától, Lisszosztól 5 ezer lépésre vagy 5 mérföldre feküdt, római fennhatóság alatt, azaz valószínűleg déli irányban.[1] Ezek alapján az Ardaxanosz (a mai Mat) folyó torkolatvidékén helyezkedhetett el, a modern Pllana település határában.[2] A régészettudomány az egykori Lisszosz, a mai Lezha közelében csak az északnyugati irányban 20 kilométerre fekvő Bushat korabeli erődítését ismeri,[3] ami viszont nem felel meg a Titus Livius által leírt helyszínnek. Egy albán–lengyel régészcsoport 2018 júniusában adott hírt arról, hogy ugyancsak Bushatnál felfedezték egy 20 hektáros, korabeli erődített település romjait, amely esetleg Basszaniával azonosítható.[4]

Az egyébként a kevésbé jelentős illír városok közé tartozó Basszaniát főként az i. e. 168 januárjában és februárjában zajló harmadik római–illír háború kapcsán említik a források. A háború elején az illírek királya, Genthiosz Lisszoszban gyűjtötte össze 15 ezer harcosát, majd megtámadta Basszania erődítését. A Genuszosz völgyében táborozó, csaknem kétszeres túlerőben lévő rómaiak Lucius Anicius Gallus praetor vezetésével csakhamar felmentették a várost, majd röviddel ezt követően legyőzték az illír királyt.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Cabanes 1988 :322.; Wilkes 1992 :173–174.; Ceka 2013 :222.
  2. ↑ Praschniker & Schober 1919 :84.; Treidler 1928 :416.; Cabanes 1988 :322.
  3. ↑ Ceka 2013 :222.
  4. ↑ Anila Dushi: Discovery of ‘Lost City’ in Albania Thrills Archaeologists. BalkanInsight (Hozzáférés: 2018. június 19.)
  5. ↑ Cabanes 1988 :322.; Wilkes 1992 :173–174.; Ceka 2013 :222.

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Cabanes 1988: Pierre Cabanes: Les illyriens de Bardulis à Genthios (IVe–IIe siècles avant J.-C.). Paris: SEDES. 1988. = Regard sur l’histoire, 65. ISBN 2718138416  
  • ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • ↑ Praschniker & Schober 1919: Camillo Praschniker – Arnold Schober: Archäologische Forschungen in Albanien und Montenegro. Wien: Akademie des Wissenschaften in Wien. 1919.  
  • ↑ Treidler 1928: Hans Treidler: Literaturbericht über die historische Geographie und Topographie der illyrischen Länder. Zeitschrift für Slavische Philologie, V. évf. 3–4. sz. (1928) 411–418. o.
  • ↑ Wilkes 1992: John Wilkes: The Illyrians. Oxford;  Cambridge: Blackwell. 1992. = The Peoples of Europe, ISBN 0631146717  
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap