Bedő | |||
Görögkatolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Berettyóújfalui | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Zsíros Sándor (független)[1] | ||
Irányítószám | 4128 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 283 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,02 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,2 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 09′ 50″, k. h. 21° 45′ 03″47.163861°N 21.750850°EKoordináták: é. sz. 47° 09′ 50″, k. h. 21° 45′ 03″47.163861°N 21.750850°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bedő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bedő (románul Bedeu) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
A Kis-Körös bal partján fekszik, közel a román határhoz, földrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti peremén.[3]
A szomszédos települések: északkelet felől Nagykereki, délkelet felől Ártánd, délnyugat felől Biharkeresztes, északnyugat felől pedig Bojt.
Csak közúton érhető el, a Debrecentől Biharkeresztesig húzódó 4808-as úton. Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget Biharkeresztes vasútállomása kínálja, bő 4 kilométerre délre.
A közelben húzódik a szarmaták 1260 kilométer hosszú sáncának, a Csörsz árkának egyik szakasza. A település Bojt-Biharkeresztes felőli részen bizánci rítusú bazilita kolostor romjai voltak láthatók még 1870 táján is.
Az Árpád-kori település a kun Borsa nemzetségnek volt a birtoka. Okiratilag az 1552. évi Bihar vármegyei összeírásban szerepelt először, mely szerint hét portából állott, földesura a nagyváradi prépost volt. 1566 után egy időre a kincstár háza volt, bizonyítékául annak, hogy a lakosság az elsők között tért át a református hitre. Buda visszafoglalása után, 1686-ban a kelet felé menekülő református papot, Pathi Miklóst családjával együtt rabszíjra fűzve elhurcolták. Rövid idő múltán a helységben görögkeleti vallású románok telepedtek meg, akik közé egynéhány család visszatért az eredeti magyar lakosság közül. 1732-ben a vármegyei összeírás szerint Bedő ismét a nagyváradi préposté volt. 1779-ben az egész lakosság áttért a görögkatolikus hitre, egyházat alapított, mely anyakönyveit 1781-től vezeti. Ma is álló templomát az egyház 1845 és 1852 között építtette.
Komornyik János jegyző 1864-ben a következőket jegyezte fel: „Bedő község tartozik Bihar Vármegye Sárréti járáshoz, szolgabírói szakasz Mezőkeresztes. Nevezett községnek két neve van most, Bedő és Oláhul (Bedeu) mi országszerte ismeretős. A községet a Török pusztitások után mingyárt említetik.”
1930-ban a község lakossága 660 lélek, kik közül 132 magyar, 537 román volt. Felekezeti szempontból 27 lakosa római katolikus, 530 görög katolikus, 55 református, 41 görög keleti, 7 izraelita.
Időszak | Polgármester | Párt |
---|---|---|
1990–1994 | Kádár Mihály | független[4] |
1994–1998 | független[5] | |
1998–2002 | Eszenyi Antal | FKgP[6] |
2002–2006 | független[7] | |
2006–2010 | független[8] | |
2010–2014 | független[9] | |
2014–2019 | független[10] | |
2019–2024 | független[11] | |
2024– | Zsíros Sándor | független[1] |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 264 | 278 | 291 | 327 | 265 | 267 | 283 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 60%-a román, 37%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 6,7% cigánynak, 1,3% németnek, 48,8% románnak, 0,4% ruszinnak mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 11,3%, református 11,7%, görögkatolikus 58,3%, felekezeten kívüli 3,3% (12,5% nem válaszolt).[13]
2022-ben a lakosság 79,6%-a vallotta magát magyarnak, 46,8% románnak, 0,4% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% ruszinnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 22,6% volt református, 6% római katolikus, 42,3% görög katolikus, 2,3% ortodox, 0,8% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 2,3% felekezeten kívüli (23,4% nem válaszolt).[14]