Benk | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Alföld |
Vármegye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Járás | Záhonyi |
Jogállás | község |
Polgármester | Dancs Ákos (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 4643 |
Körzethívószám | 45 |
Népesség | |
Teljes népesség | 414 fő (2024. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 52,82 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 8,50 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 18′, k. h. 22° 14′48.300000°N 22.233333°EKoordináták: é. sz. 48° 18′, k. h. 22° 14′48.300000°N 22.233333°E | |
Benk weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Benk témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Benk község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
A vármegye északkeleti részén fekszik. Lakott területei a Tisza bal parti oldalán találhatóak, közigazgatási területének nagyobbik hányada viszont a jobb parti részen, tehát már a Beregi-síkon terül el.
A szomszédos települések: észak felől Tiszamogyorós, északkelet felől Lónya, délkelet felől Mátyus, dél felől Mezőladány, nyugat felől pedig Mándok.
A térség fontosabb települései közül Záhony 22,5, Vásárosnamény 22, Aranyosapáti 10,5, Mándok 5,5, Mezőladány 5,5 , Eperjeske 10, Tuzsér pedig 12,5 kilométer távolságra található.
Zsáktelepülés, közúton csak Mándok déli külterületei felől érhető el, a 4115-ös útból keletnek kiágazó 41 108-as számú mellékúton. Határszélét több helyen megközelíti még a beregi térség egyik fő összekötő útjának számító 4113-as út is, de a területére sehol nem lép be.
Benk neve már 1297-ben Terra Benk néven szerepel az oklevelekben. A falu a Gutkeled nemzetség-hez tartozó Apaj fia Apaj birtoka volt, majd az ugyancsak e nemzetséghez tartozó Anarcsy család birtoka lett.
1480-ban a Bacskayak, az 1500-as években a Tegzes családbeliek birtoka.
A későbbiekben az Anarcsinak nevezett Ujlaki György kapta királyi adományozás útján, az ő halála után újra a királyra szállt vissza. A 18. század végén a Vay család szerezte meg királyi adományként, később pedig a szatmári püspök birtoka volt. A falu figyelemreméltó helyneveit is feljegyezték a 20. század elején: Barát-erdő, Goron, Szerés, és Ó-benk.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 440 | 425 | 418 | 434 | 424 | 419 | 414 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,5%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,1%, református 84,2%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 1,2% (5,2% nem válaszolt).[4]
2022-ben a lakosság 91,7%-a vallotta magát magyarnak, 11,3% cigánynak, 0,7% ukránnak, 0,2% románnak, 0,2% görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 3,5% volt római katolikus, 59,2% református, 2,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 5,4% felekezeten kívüli (29% nem válaszolt).[5]
A településen 2022. december 11-én időközi polgármester-választást kellett tartani, az előző polgármester 2022. július 31-i lemondása miatt.[15]