Benzál-klorid
| Benzál-klorid | |
 |
|
| IUPAC-név | (Diklórmetil)benzol |
| Más nevek | benzál-klorid benzilidén-klorid benzilidén-diklorid benzil-diklorid |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 98-87-3 |
| PubChem | 24855098 |
| ChemSpider | 7133 |
| RTECS szám | CZ5075000 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C7H6Cl2 |
| Moláris tömeg | 161,03 g/mol |
| Megjelenés | színtelen folyadék |
| Sűrűség | 1,254 g/cm³, folyadék |
| Olvadáspont | −17 és −15 °C között |
| Forráspont | 205 °C (82 °C @10 Hgmm) |
| Oldhatóság (vízben) | kevéssé |
| Gőznyomás | 0,6 kPa (45 °C) |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T)[1] |
| R mondatok | R22, R23, R37/38, R40, R41[1] |
| S mondatok | (S1/2), S36/37, S38, S45[1] |
| Lobbanáspont | 88 °C[1] |
| Öngyulladási hőmérséklet | 525 °C[1] |
| LD50 | 3250 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A benzál-klorid szerves vegyület, halogénezett szénhidrogén, képlete C6H5CHCl2.[2] Színtelen, könnyfakasztó folyadék, a szerves kémiai szintézisekben használják.
A benzál-kloridot a toluol gyökös klórozásával állítják elő, melynek első lépésében benzil-klorid keletkezik, illetve a reakciót tovább folytatva benzotriklorid állítható elő:
- C6H5CH3 + Cl2 → C6H5CH2Cl + HCl
- C6H5CH2Cl + Cl2 → C6H5CHCl2 + HCl
- C6H5CHCl2 + Cl2 → C6H5CCl3 + HCl
A benzál-klorid nagy részéből hidrolízissel benzaldehidet állítanak elő:[3]
- C6H5CHCl2 + H2O → C6H5CHO + 2 HCl
Erős bázis hatására a benzál-kloridból fenilkarbén keletkezik.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Benzal chloride című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f A benzál-klorid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. 01. 31. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ BENZAL CHLORIDE. International Programme on Chemical Safety. (Hozzáférés: 2007. október 30.)
- ↑ Manfred Rossberg, Wilhelm Lendle, Gerhard Pfleiderer, Adolf Tögel, Eberhard-Ludwig Dreher, Ernst Langer, Heinz Rassaerts, Peter Kleinschmidt, Heinz Strack, Richard Cook, Uwe Beck, Karl-August Lipper, Theodore R. Torkelson, Eckhard Löser, Klaus K. Beutel, “Chlorinated Hydrocarbons” in Ullmann’s Encyclopedia of Chemical Technology, 2007 John Wiley & Sons: New York.