Berkesd | |||
római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Pécsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Hermann-né Rattinger Mária Éva (független)[1] | ||
Irányítószám | 7664 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 768 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 44,28 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 19,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 04′ 31″, k. h. 18° 24′ 35″46.075311°N 18.409719°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 31″, k. h. 18° 24′ 35″46.075311°N 18.409719°E | |||
Berkesd weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Berkesd témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Berkesd (németül: Berkisch, horvátul: Berkuš[3]) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
A Baranyai-dombság északi részén, Pécsváradtól délre fekszik, a várostól Romonyáig húzódó, a 6544-es és 5611-es utakat összekötő 5609-es út mentén, Pereked és Szilágy között.
Berkesd nevét 1015-ben a pécsváradi bencés apátság alapítólevele említi először, Villa Berkus néven. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a falu, a korabeli adatok ekkor már mint a körzet plébánia központját említették. Lakói magyarok voltak.
A 18. században Mária Terézia a falut az Egyetemi Alaphoz csatolta, s még ez évszázad végén német jobbágyok telepedtek le a faluban.
A 19. század elején kezdődött meg a falu iparosodása.
Neve a magyar berek szóból ered, melynek jelentése: mocsaras, ligetes, bozótos hely.
A településen 2000. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[14]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 881 | 892 | 863 | 820 | 808 | 776 | 783 | 768 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 13,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 9% németnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 2,3%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 8,3% (25,6% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 11,9% cigánynak, 6,3% németnek, 0,4% ukránnak, 0,3% görögnek, 0,3% románnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt római katolikus, 2,6% református, 0,3% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 14,3% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).[16]
Berkesdnek aktív helyi kulturális élete van, így már hagyománnyá vált az augusztus 20-i kakaspörköltfőző verseny, valamint a szeptemberben megrendezésre kerülő szüreti felvonulás és bál.