Bertrand Clauzel

Bertrand Clauzel
Született1772. december 12.[1][2][3][4][5]
Mirepoix[6]
Elhunyt1842. április 21. (69 évesen)[1][2][3][5][7]
Cintegabelle
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
  • politikus
  • író
  • katonatiszt
Tisztsége
  • a francia nemzetgyűlés tagja
  • Peer of France
  • Governor of Algeria (1830. augusztus 12. – 1831. február 21.)
  • Governor of Algeria (1835. július 8. – 1837. február 12.)
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend nagykeresztje
  • Szent Lajos Rend lovaga
  • Franciaország marsallja
  • A Diadalívre gravírozott névlista
  • Grand-croix de l'ordre de la Réunion
A Wikimédia Commons tartalmaz Bertrand Clauzel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bertrand Clauzel vagy Clausel [ejtsd: klozel] (Mirepoix, 1772. december 12. – Cintegabelle, 1842. április 21.) gróf, francia tábornagy és politikus.

Élete

[szerkesztés]

1791-ben hadi szolgálatba lépett, s mint Perignon tábornok hadsegéde 1794 és 1795-ben a spanyol hadjáratokat küzdötte végig és 1799-ben Észak-Itáliában egy dandárt vezényelt. 1802-ben Charles Leclerc tábornokkal San Domingóba vitorlázott, 1804-ben pedig hadosztályparancsnok lett az északi hadseregnél. 1809-ben Dalmáciában tűnt ki.

1810-től kezdve ismét Spanyolországban küzdött, 1812-ben pedig Napóleon az északi spanyol hadsereg főparancsnokává tette. XVIII. Lajos a gyalogság főfelügyelőjévé nevezte ki. Ennek dacára Clauzel Napóleon visszatértekor rögtön ennek pártjára állott és a visszatérő Bourbonoknak derekasan ellenszegült. Ezért 1815-ben hazaárulónak nyilvánították, mire Észak-Amerikába menekült, ahol Mobile mellett telepítvényt alapított és önigazolása ügyében röpiratot is kiadott.

1820-ban visszatért Franciaországba, hogy az ellene indított főbenjáró vádkeresetet megújíttassa és ártatlanságát kimutassa, ami sikerült is. A júliusi forradalom után 1830-ban az algériai parancsnokságot kapta, ahol a novemberben az Atlasz láncain át viselt győzelmes hadjáratáért tábornaggyá nevezték ki. Azonban a hadügyminiszterrel való egyenetlenségei következtében Algériából Franciaországba visszahívták, ahol nemsokára képviselővé választották. A parlamentben az ellenzékhez csatlakozott, és Algéria gyarmatosítása mellett kardoskodott. Midőn a kormány 1835-ben végre maga is hozzáfogott a rendszeres gyarmatosításhoz, Clauzelt bízta meg mint főkormányzót e feladat megoldásával, de 1837-ben megint visszahívták. 1838-tól ismételten tagja volt a képviselőháznak, ahol mindvégig az ellenzék híve maradt. Algériai hadi működéséről röpiratokat is tett közzé.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. ↑ a b Sycomore (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ [LH//545/29 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  7. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

Források

[szerkesztés]